Történelemlecke Putyintól Amerikának

Heves reakciókat váltott ki Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök tegnapelőtti kijelentése, miszerint az Egyesült Államok felelős a Grúziában történtekért. A Fehér Ház és a grúz elnök egyaránt visszautasította Putyin szavait.

Az amerikai CNN hírtelevíziónak adott interjújában Vlagyimir Putyin arra is utalt, hogy a grúz konfliktussal a jelenlegi washingtoni kormányzat John McCain republikánus szenátor, elnökjelölt kampányát kívánták erősíteni. A Fehér Ház szóvivője visszautasította az orosz kormányfő szavait. Mihail Szaakasvili grúz elnök nevetségesnek nevezte Putyin vádjait, s a Washington Postnak elmondta: olcsó húzás volt Moszkva részéről elővenni az „amerikai útlevél kártyát”. Putyin azzal támasztotta alá érveit, hogy az orosz hadsereg – állítása szerint – amerikai személyeket (útleveleket) fogott el a háborús zónában a konfliktus ideje alatt.
„Szó sincs arról, hogy Oroszország már előre készült volna a grúziai bevonulásra, s az valójában azért robbant ki, mert senki sem vette komolyan Moszkva aggódó felszólításait” – válaszolta Vlagyimir Putyin a CNN kérdésére, miszerint Oroszország nem így akarta elejét venni a NATO keleti bővítésének. Az orosz kormányfő egyben azt javasolta az őt kérdező riporternek, hogy vizsgálják meg szélesebb összefüggésben a válságot, s felvázolta az itt élő népek együttélésének előtörténetét. Putyin emlékeztetett arra, hogy ezek az államalakulatok a XVIII. század derekán önként lettek az orosz birodalom részei. Elsőként – még 1745–47-ben – az akkor egységes Oszétia, 1801-ben az Oszmán Birodalom szorítása elől menekülő Grúzia, 12 évvel később pedig az addig önálló hercegségként létező Abházia. Csak a XIX. század közepén született döntés arról, hogy Dél-Oszétia a tifliszi kormányzóság része lesz, ekkor azonban az egységes államon belül ennek nem volt jelentősége.
„A következő évek története azonban igazolta – húzta alá Putyin –, hogy az oszétoknak nagyon nem tetszett ez a helyzet.” Amikor aztán az első világháború után szétesett az orosz birodalom, Grúzia független államot alakított, míg Oszétia Oroszország része kívánt maradni. Tbiliszi ezért büntetőexpedíciót hajtott végre területén, amelyet 1921-ben megismételt. A Szovjetunió megalakításakor a grúz származású Sztálin megerősítette Tbiliszi jogát Oszétiára. „Aki tehát ezt a döntést védi, az sztálinista” – hívta fel a figyelmet erre az elfeledett momentumra Putyin, megjegyezve, hogy a Szovjetunió felbomlása után is az robbantotta ki a konfliktust, hogy Grúzia meg akarta vonni az autonómiát a köztársaságoktól. Putyin aláhúzta, hogy Grúzia független ország, s Oroszország nem kívánja szuverenitását megsérteni. Kikérte magának a CNN kérdését, mondván, ne akarjon senki Oroszországból agresszort kreálni, hiszen nem országa volt az, amely rátámadt egy másik népre.
Az orosz miniszterelnök a német ARD televíziónak is adott interjút, amelyben megjegyezte: „Ha az európai országok továbbra is úgy fognak politizálni, mint most, akkor az európai ügyekről kénytelenek leszünk közvetlenül Washingtonnal tárgyalni.”