Megállapodtak tegnap az Európai Unió pénzügyminiszterei, hogy biztosítani fogják az unió valamennyi jelentős bankjának életben tartását – közölte tegnap Jörg Asmussen, a német pénzügyminisztérium államtitkára Luxemburgban, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása közben.
– Elhatároztuk a bankrendszer szempontjából fontos pénzintézetek támogatását – mondta az államtitkár, konkrét bankok említése nélkül. Az Európai Unió húszezerről ötvenezer euróra emeli a magánbetétek garanciájának minimumát – jelentette be tegnap Christine Lagarde francia pénzügyminiszter az unió pénzügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása után. A megállapodott öszszeg ugyan kevesebb, mint az eredeti terv, amely szerint az állam minimum százezer eurós összegig szavatolná a betéteket, ám az új tagállamok, valamint Dánia és Finnország képviselői kijelentették, hogy az ilyen nagy összegű garancia túlságosan megterhelné költségvetésüket. Az európai döntés mellett az is kedvezően hatott a nemzetközi pénzpiacokra, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 900 milliárd dollárra emelte a bankok közötti hitelezés céljára rendelkezésre álló forrását, amely arra hivatott, hogy a gyakorlatilag lefagyott banki hitelezést felélessze.
*
Az egyre súlyosabbá váló problémákra tekintettel a Fed a továbbiakban a bajba jutott pénzintézeteken kívül a vállalatoknak is segítséget nyújt: egy újonnan létrehozott program segítségével immár vállalati kötvényeket is hajlandó megvásárolni. A szervezet elnöke, Ben Bernanke történelmi léptékű pénzügyi válságról beszélt egy tegnapi amerikai rendezvényen, s nagyon borúlátó képet festett a gazdaság jövőjéről. A fejlemények fényében a Federal Reserve arra fog kényszerülni, hogy felülvizsgálja jelenlegi politikájának ésszerűségét – közölte a Fed elnöke, aki nem tartotta kizártnak, hogy a szervezet kamatot csökkent a közeljövőben.
A brit kormány is jelentős pénzügyi segítséget jelentett be tegnap három nagy bank számára, melyek óriási veszteségeket könyveltek el a közelmúltban. Állami segítségnyújtásról döntöttek Oroszországban is: Dmitrij Medvegyev államfő 36 milliárd dollárnyi hitel folyósítását kezdeményezte a bajba került bankok részére, s kidolgoztak egy 180 milliárd dolláros állami mentőcsomagot is. Magyarország tartani fogja magát a most kialakított 50 ezer eurós (körülbelül 12,5 millió forintos) betétbiztosítási minimumhatárhoz – közölte tegnap Veres János pénzügyminiszter Luxemburgban, az EU-tagországok pénzügyminisztereinek találkozója után.
A pénzügyi válság okozta értékesítési problémák továbbgyűrűzését mutatja ugyanakkor, hogy több autógyár is átmeneti leállásról, illetve termeléscsökkentésről számolt be. A BMW tájékoztatása szerint az amerikai piacra szánt negyvenezer autóból húszezret nem gyártanak le, ezért egyik üzemüket néhány napra bezárják. Hasonló intézkedéseket fontolgat az Opel, a Daimler, a Ford és a Skoda is.
A nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható bizonytalanság a hazai állampapírpiacon is érződik. Rövid időn belül óriási hozamemelkedések történtek, s a kötvények kamatai újabb csúcsokat döntöttek. Mindez az államadósság utáni kamatkiadások megnövekedését jelenti, s újabb többletkiadásokkal terheli meg a büdzsét. A hitelválság nyomán egyre több hazai bank is erősen szigorít a hitelkihelyezési feltételein, amely főként a nemzetközi hasonló óvintézkedések átvételével magyarázható. A Magyar Bankszövetség lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a magyar bankrendszer jó állapotban van, ezért nincs szükség a betéti garancia emelésére.
– Ausztriában az állam azért vállalt teljes garanciát a hitelekre, mert Németország is hasonló lépést tett, s a szövetség szerint attól tartottak, hogy a megtakarítások egy része kivándorol az országból. A magyar bankokat azonban ez a veszély nem fenyegeti, Ausztria ugyanis azért tarthatott a betétek Németországba vándorlásától, mert mindketten eurót használnak, s egyébként is nagyon szoros a kapcsolat a két ország között – hangsúlyozta a bankszövetség.
A Portfolio.hu gazdasági internetes portál felmérése szerint a hazai elemzők többsége úgy véli, hogy kicsi az esélye annak, hogy magyar bank állami beavatkozásra szorulna, de arra sem látnak sok esélyt, hogy az állam korlátlan betétbiztonságot garantálna. Az elemzők annak azonban csak harmincszázaléknyi esélyt adtak, hogy valódi fizetőképességi kockázatok merülhetnek fel egyes hazai bankok anyavállalatainál a tőkepiaci bizalmatlanság következtében.
Ám sokkal reálisabb veszélynek tűnik a forint gyengülése, amely az elemzők többsége szerint egy hónapon belül elérheti a 260-as szintet is az euróval szemben. Az államháztartás szempontjából a legfontosabb kockázatnak – az állampapír-piaci hozamemelkedések mellett – a gazdaság lelassulását tartják a szakemberek. A felmérésben részt vevő banki elemzők kevesebb mint kétszázalékos bővülést várnak jövőre, ami gyakorlatilag a jelenlegi költségvetési tervezet megvalósíthatatlanságát jelenti.
– Összességében nem jelentős dokumentum a költségvetés, mivel optimista a GDP és az infláció tekintetében – fogalmazott Csaba László közgazdászprofesszor az Info Rádiónak. Most még nem jelentene politikai kockázatot, ha a kormány az amerikai válságra hivatkozva visszavonná a jövő évi büdzsé tervezetét, s nekilátna egy borúlátó forgatókönyv megírásának – tette hozzá.
Szigorítás szükséges. A kormány elbagatellizálja a világgazdasági válságból adódó problémákat – fogalmazott Varga Mihály, aki hangsúlyozta: a miniszterelnök és a gazdasági miniszter többször úgy nyilatkozott, hogy Európát, illetve Magyarországot nem érinti a válság. Aláhúzta: szükség van a pénzügyi ellenőrző rendszerek szigorítására, s végig kell gondolni, hogy a felügyeleti rendszer hatékonyan működik-e, képes-e az esetleges visszaéléseket megfékezni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint hazánkra is erős hatást gyakorolhat a globális pénzpiaci válság, hiszen az államháztartás, a vállalkozások és a lakosság is hitelfelvevő, vagyis nem rendelkezik a fejlett országokhoz képest hasonló megtakarításokkal.
origo.hu
Gulyás Gergely: A 2025-ös már az új gazdaságpolitika költségvetése
