(Brüsszel)
Daniel Cohn-Bendit, az európai parlament zöldpárti frakciójának társelnöke szerint ugyanis elképzelhető, hogy az Egyesült Államok – azért, hogy Európát meggyöngítse – állt az írországi népszavazás lisszaboni szerződést elutasító nem kampánya mögött. Hans-Gert Pöttering, az EP német elnöke erre reagálva az ügy teljes átláthatóságának szükségességét hangsúlyozta, majd, mint a Handelsblatt című német üzleti-politikai napilap közölte, vizsgálatot rendelt el az ügyben. Egyes ír sajtóértesülések szerint ugyanis a CIA és a Pentagon illegális pénzügyi adományokkal támogatta a nem kampányt koordináló, Libertas nevű írországi mozgalmat. A kampány mintegy kétmillió euróba (480 millió forint) került, és ennek valamivel több mint egytizede származott volna amerikai forrásból. Az összeget állítólag Declan Ganley kapta meg, aki egy olyan céget vezet, amely szoros üzleti kapcsolatban áll az amerikai védelmi minisztériummal, korábban pedig kétszázmillió dollár értékben kötött szerződéseket a Pentagonnal. Mindez – mondta Pöttering a Handelsblattnak – megerősíti azt a gyanút, hogy az európai integrációt ellenző amerikai kormányzati intézmények titokban finanszírozták a Libertast, csak hogy elbukjon a lisszaboni szerződésről tartott írországi népszavazás.
Ganley „felháborítónak” és „totális baromságnak” nevezte a felvetést. A Handelsblatt értesülése szerint az Európai Bizottság ugyanakkor teljes támogatásáról biztosította az Európai Parlament követelését. Hans-Peter Martin osztrák független EP-képviselő szerint azonban a híresztelések alaptalanok. Szerinte ugyanis ha bárki fellép a politikai elittel szemben, azonnal beindul ellene a gőzhenger.
A Handelsblatt szerint az EU azonban két okból is erőteljesen szorgalmazza a vizsgálatot. Brüszszel ugyanis egyrészt aggódik amiatt, hogy az utóbbi időben erősödött az euroszkeptikusok tábora. Másrészt pedig a Libertas már Írország határain túllépő ambíciókat táplál, s azt tervezi, hogy a jövő nyári európai parlamenti választások után EU-ellenes törekvéseivel európai porondra lép.
Egyedül maradhatnak. Az Európai Unió 27 tagállamából jelenleg tizenhétben, legutóbb Finnországban fejeződött be teljesen a lisszaboni szerződés ratifikációs folyamata, míg hét tagállam esetében már csak az utolsó formális lépések (államfői aláírás, dokumentumok Rómában való letétbe helyezése) hiányoznak. A fennmaradó három EU-tag közül a cseh és a svéd parlament még az ősszel szavaz a szerződésről, így könnyen meglehet, hogy Írország maradhat az egyetlen, amely nem hagyja jóvá az új uniós alkotmánytervezetet. (MN)
Jordán Tamás elmondta, mit gondol arról, hogy Magyar Péter őt is megsértette