Hetedik mennyországban

„Csupán” a strukturális alapokból 4,4 milliárd eurót fizetett ki tévesen az Európai Unió tavaly. Ekkora összeget eddig az Európai Számvevőszék korábbi jelentéseiben még nem kérdőjelezett meg. A majd ezermilliárd forint értékű öszszeget többek között luxusvacsorákra, vagy éppen bordélyházra költötték.

A visszaélések ellenére a számvevők – az elmúlt 14 év óta először – pozitív értékeléssel hagyták jóvá az Európai Unió 2007-es, 114 milliárd euró összegű költségvetését és a pénzügyi helyzet kimutatását is rendben lévőnek találták. A 42 milliárd eurós regionális és szociális alapok legalább 11 százalékát ugyanakkor nem kellett volna kifizetni. A téves kifizetésekért a tagországok és az Európai Bizottság közösen felelős. Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának magyar tagja lapunknak elmondta: e pozitív kimenetel „az Európai Bizottság és az Európai Parlament négyéves következetes erőfeszítésének eredménye, amelynek során politikai és szakmai ráhatással igyekeztek elérni, hogy a tagországok betartsák az európai előírásokat”. A szocialista képviselő hozzátette: nem téveszthető szem elől az, hogy Európa komoly válsággal néz szembe, és ezért „különösen az új tagországok – köztük hazánk – számára bír nagy jelentőséggel, hogy a jövőben gyorsabban, minél kevesebb bürokrácia mellett juthassanak hozzá a felzárkózási forrásokhoz”.
A tavalyi költségvetésben a mezőgazdaság 51 milliárd eurós öszszeggel szerepelt, azaz a költségvetésnek a 44,8 százalékát képviseli. Az Európai Számvevőszék itt is számos hibát talált: „A megvizsgált 196 esetből 61-ben hibákat tapasztaltunk, és ezek kétharmada, azaz negyven súlyos hibának tekinthető.” A számvevők szerint azonban a hibák nem mindegyike csalás eredménye: a számvevők kilenc csalásra bukkantak.
A brit Open Europe nevű, euroszkeptikus szervezet azonban már kevésbé elégedett, és jelentésében azt mutatta be, hogy a több mint százmilliárd eurós európai uniós költségvetésből minden évben százmilliós nagyságrendben használnak fel támogatásokat szabálytalan vagy csalárd módon vállalkozók, szélhámosok vagy politikusok – nem utolsósorban az Európai Parlament politikusai, akik közül például hatvanan egy időben rendszeresen a strasbourgi plenáris hét péntekjére igényeltek kétszáz euró napidíjat, holott a teljes plenáris ülés csütörtök délután hivatalosan is befejeződik.
Az Open Europe (Nyitott Európa) a jobb átláthatóság kedvéért százas toplistát is készített a kirívó csalásokból. Belgiumban például egy 12 millió eurós uniós támogatásról derült ki, hogy valójában Charleroi városában (ide érkeznek Budapestről a Wizzair járatai is) luxusvacsorákra és utazásokra költötték. Ebből ünnepelték a szocialista párt választási győzelmét. A spanyolországi Chirivelben uniós pénzből üzemeltettek egy bordélyházat Hetedik Mennyország néven. Hull brit városban egy nyilvános vécé építését oldották meg uniós pénzből, amit Brüsszel hivatalosan a versenyképesség javítására folyósított. Egy belga uniós bürokratáról kiderült, hogy a húsz évvel korábbi csernobili atomerőmű-katasztrófa áldozatainak szánt támogatást saját magára költötte.