Zsil-völgyi bányásztragédia

Felfüggesztették tisztségéből tegnap a dél-erdélyi Petrilla bányatársaság vezetőségét, miután szombaton két sújtólégrobbanásban tizenkét bányász meghalt, tizenhárom pedig súlyosan megsérült. Az elmúlt húsz év legsúlyosabb romániai bányakatasztrófája esetében felvetődött az emberi mulasztás lehetősége.

Alagútomlás Kínában. Beomlott tegnap a kínai Hangcsouban egy épülő metróalagút, legkevesebb hárman meghaltak, tizenhét ember eltűnt. A tragédia helyszínén, a város egyik főutcáján 15 méter mély és 75 méter hosszú kráter keletkezett. Az óriási hasadék tizenegy gépkocsit nyelt el, a mélybe zuhant egy busz is, amelynek harminc utasát felszínre hozták. A mentést nehezítette, hogy az alagutat ötméteres víz árasztotta el. (MTI)

Elképzelhető, hogy sorozatos szakmai vétségek okozták a romániai Zsil-völgyben a hét végén bekövetkezett bányaszerencsétlenséget. A kőszénlelőhelyeiben gazdag dél-erdélyi Hunyad megyében, Petrilla városában szombaton délután néhány órás különbséggel egymás után kétszer robbant be a fejtésben felgyűlt metángáz. Az első, helyi idő szerint 15 órakor bekövetkezett detonáció idején a petrozsényi kőszénfejtő társasághoz tartozó helyi kirendeltség száz vájára tartózkodott a mélyben. Noha előzetes információk szerint az ezerméteres mélységben dolgozó bányászokat szénkitermelés közben lepte meg a robbanás, tegnap kiderült, hogy a vájárok az izzó ásvány lehűtését kapták feladatul. A nyolc életet követelő sújtólégrobbanás után a dolgozók többségének sikerült feljönnie a felszínre, a petrillai bányakirendeltség vezetősége pedig úgy döntött, két bányamentő-alakulatot küld a sérültekért. Petru Dragoescu, a petrozsényi társaság biztonsági és munkavédelmi igazgatója szerint a mentést „erkölcsi okokból” kellett elrendelni, noha az illetékesek tudták: a fejtésben még mindig magas a metángáz- és szén-monoxid-koncentráció. A négy órával később történt újabb robbanásban négy bányamentő – közöttük a magyar nemzetiségű Elekes Attila – vesztette életét, így a halálos áldozatok száma tizenkettőre emelkedett. Tizenhárom alkalmazott szenvedett súlyos sérüléseket, közülük nyolcat tegnap reggel a bukaresti kórházba szállítottak, és valamennyit megműtötték. Öt bányász állapota válságos, emiatt az orvosok igen visszafogottan nyilatkoztak életben maradási esélyükről, mivel testfelületük nyolcvan százaléka megégett, ráadásul a belélegzett gáz és forró szénpor miatt a tüdejük is roncsolódott.
A bányatársaság szakértői csak a második szerencsétlenség után, szombaton este döntöttek úgy, hogy 48 órára felfüggesztik a kutatást. A helyszínre érkezett Traian Basescu államfő és három miniszter is. Varujan Vosganian, a gazdasági és pénzügyi tárca vezetője tegnap közölte, az ügyészség és a munkavédelmi felügyelőség vizsgálatának idejére felfüggesztette tisztségéből a petrillai bányakirendeltség vezetőségét. A miniszter szerint a bukaresti kormány az idén 22,6 milliárd forintnak megfelelő összeget utalt ki a Zsil-völgyi bányatársaságnak, és most kiderítik azt is, elég pénzt fordított-e a társaság a technológia korszerűsítésére és a biztonság javítására.
A román kormány és a petrozsényi bányatársaság anyagi támogatásban részesíti a megsebesült vájárokat és a halálos áldozatok hozzátartozóit, az elhunytak családjai 4,2 millió forintnak megfelelő összeget kapnak. Eközben petrillai bányászok, valamint az áldozatok rokonai arra panaszkodnak, hogy a bányatársaság vezetősége egy hete tudta, hogy a mélyben felgyűlt gázkoncentráció miatt veszélyes folytatni a kitermelést, ennek ellenére naponta leküldték a vájárokat. Többen azt állítják, a nem megfelelő munkakörülményekre figyelmeztető dolgozókat elbocsátással fenyegették. Iulian Iancu, a román parlament ipari bizottságának elnöke tegnap úgy nyilatkozott, hogy a petrillai bányában olyan technológiát alkalmaznak, amelyet egy néhány évvel ezelőtt Zsilvajdejvulkányban történt, szintén halálos áldozatokat követelő baleset miatt betiltottak a hatóságok.
A szombati kettős sújtólégrobbanás az elmúlt húsz év legsúlyosabb bányaszerencsétlensége Petrillán. A bányászvárosban 1982-ben tizennégyen vesztették életüket, tizenöten pedig megsérültek a szénpor belobbanása nyomán. Az azóta eltelt időszakban történt munkabalesetekben ugyanitt tíz bányász meghalt, több mint húsz pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A Zsil-völgyi kőszénfejtő tárnákban 2003-tól napjainkig háromszáz munkabalesetet regisztráltak, hat halálos áldozattal. Az 1989-es rendszerváltáskor a Hunyad megyei bányákban még hatvanezer vájár fejtette a szenet, ma tizenegyezerre rúg a számuk. Az elbocsátott vájárok jelentős része nem tudott elhelyezkedni, ezért a Zsil-völgyiek hosszú ideje súlyos szociális gondokkal küszködnek.