Traian Basescu román államfő tegnap bejelentette: mára hívta konzultációra a vasárnapi választásokon parlamenti mandátumot szerzett négy párt vezetőit, új felállásban pedig december 15-én ülésezik először a törvényhozás. Az elnök szerint az alkotmány értelmében a legtöbb mandátumot szerzett politikai alakulatot kell felkérnie kormányalakításra. Ez egyértelműen a jobbközép Demokrata-Liberális Párt (PDL), szakértők szerint viszont megjósolhatatlan, hogy a román államfővel szimpatizáló alakulat kivel fog kormányozni. Cristian Pirvulescu politológus, a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Főiskola politikatudományi karának dékánja szerint mindenképpen a parlamenti mandátumok többségét maga mögé felsorakoztató koalíciós kormánya lesz az országnak, összetételét azonban lehetetlenség megjósolni. Pirvulescu lapunknak elmondta, ideológiai okokból a legtöbb képviselőt és szenátort állító jobbközép PDL, a szavazatok 18 százalékát begyűjtő kormányzó liberálisok (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség összefogása lenne kézenfekvő. Pragmatikus szempontok indokolják a választásokon legtöbb szavazatot szerző, a PDL-lel fej fej mellett végző szociáldemokraták (PSD) és a liberálisok frigyét, hiszen a két alakulat egyre közelebb került egymáshoz az elmúlt két évben. „Számos híve van ugyanakkor a demokraták és a szocdemek közötti nagykoalíciónak, főleg a két párt báróknak nevezett területi vezetői körében. A kérdés viszont a PSD és a PNL között fog eldőlni, mégpedig annak megfelelően, hogy Calin Popescu Tariceanu liberálisai felvállalják-e a kormányzást a szociáldemokratákkal” – magyarázta a szakértő. A most először alkalmazott egyéni választókerületes rendszert kidolgozó Pro Democratia Egyesület elnöke elmondta, a mindössze 39 százalékos választási részvétel miatt a parlamenti pártoknak nem sikerült olyan legitimitásra szert tenniük, amely elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott kormányzat próbálja orvosolni a recessziót ígérő időszak kihívásait.
Pirvulescu szerint az urnáktól való távolmaradás egyik oka, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a parlamenti megmérettetés nem esett egybe az államfőválasztással, a kampányban nem folyt érdemi vita, a pártok pedig nem tudták motiválni a választókat. A politológus azzal magyarázta a Nagy-Románia Párt kiesését a parlamentből, hogy a lakosság körében már nem talál táptalajt a nacionalista diskurzus. „A neopopulizmusra azonban már többen fogékonyak, éppen ezért nem zárható ki, hogy a válság elmélyülésének hatására C. V. Tudor pártja mandátumot szerez a jövő évi európai parlamenti választásokon, amelyen még alacsonyabb részvétel várható, mint most” – mondta Pirvulescu.
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
