Ismét kormányt alakíthat Stolojan

Bukarestben tegnap felszállt a fehér füst: Traian Basescu elnök az előrejelzéseknek megfelelően Theodor Stolojant, a november 30-i parlamenti választásokon győztes jobbközép Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnökét jelölte ki miniszterelnöknek. A négy parlamenti párt vezetőivel folytatott egyeztetése után az államfő közölte: olyan személyt kívánt megbízni az új kormány megalakításával, aki képes átlátni a gazdasági világválságból eredő problémákat, és van elegendő tekintélye ahhoz, hogy biztosítsa az állami intézmények megfelelő működését.
A Cotroceni-palotában tartott rövid „székfoglaló” beszédében Stolojan elmondta, célja, hogy tíz napon belül felálljon az új kabinet, ennek érdekében az elkövetkező napokban a PDL-lel, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kezdeményez koalíciós tárgyalásokat. Mindebből egyértelművé vált, hogy a kormányfői posztot a kilencvenes évek elején már betöltő közgazdász-politikus nem kívánja újjáépíteni a liberálisokkal együtt 2004-ben hatalomra került jobbközép pártszövetséget, hanem – Németországhoz hasonlóan – nagykoalícióra törekszik a baloldallal. Csakhogy a PSD leszögezte: mindez csakis az RMDSZ kizárásával lehetséges.
*
Noha az elmúlt időszakban számos politikus neve felmerült a potenciális kormányfőjelöltek között, a román államfő tegnapi bejelentése nem számít meglepetésnek. Traian Basescu és Theodor Stolojan stratégiai partnersége 2004-ig nyúlik vissza, akkor ugyanis a kettejük társelnökségével létrejött demokrata-liberális DA Szövetség megnyerte a választásokat, és az RMDSZ bevonásával kormányt alakított. Mostani kinevezése kapcsán nem mellékes, hogy négy évvel ezelőtt – egészségi okokra hivatkozva – visszalépett az államelnök-jelöltségtől Basescu javára, és az Adrian Nastaséval vívott párharcból győztesként kikerült elnök később tanácsadójává nevezte ki. Stolojan a DA Szövetség 2006-os felbomlása, a Basescuhoz hű demokratáknak a kormányból való eltávolítása nyomán táborával kilépett a Calin Popescu-Tariceanu kormányfő vezette liberális pártból (PNL), új alakulata pedig tavaly fuzionált a PDL-vel. A tavaly európai parlamenti mandátumot nyert 65 éves politikus tegnap a 2009-es költségvetés összeállítását és elfogadását, valamint az oktatásügyi, közigazgatási és egészségügyi reform beindítását nevezte meg kormánya első számú prioritásaként. Egyébként Stolojan a lapunknak a romániai választási kampány finisében adott interjúban természetes ideológiai partnernek nevezte az RMDSZ-t, tekintve, hogy a szövetség és a PDL egyaránt tagja az Európai Néppártnak. Csakhogy a román szociáldemokraták tegnap egyértelműen úgy foglaltak állást: kizárólag akkor hajlandók nagykoalícióra lépni a jobbközép PDL-vel – amellyel ezáltal kétharmados többségre tennének szert –, ha az RMDSZ kiszorul a hatalomból. Emil Boc PDL-elnök közölte, alakulata kitart a romániai magyar alakulat kooptálása mellett, és ennek érdekében ma újabb, várhatóan sorsdöntő tárgyalásokat folytatnak a Mircea Geoana vezette szocdemekkel. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: politikusként és magyarként egyaránt sértőnek tartja a PSD álláspontját, miszerint nincs szükség a magyarokra a kormányban. A politikus szerint a szociáldemokraták – akiknek kormányát 2000 és 2004 között éppen az RMDSZ tartotta hatalmon – a parlamentből kiszorult szélsőségesen nacionalista alakulatok szavazótáborát kívánják meghódítani megnyilvánulásukkal. Egyébként a PSD várhatóan mégsem köti sokáig az ebet a karóhoz az RMDSZ kiszorításával, az alakulat területi elnökei ugyanis kikötötték Geoanának: pártelnöki tisztségének elveszítését vonja maga után, ha a párt újabb négyéves ellenzéki sorsra kényszerül.

Vizsgálat. Négy RMDSZ közeli szervezetnél vizsgálódik a román korrupcióellenes ügyészség, amely szerint vitatható pénzügyi műveleteket hajtottak végre a kolozsvári székhelyű alapítványok. Közülük a Communitas az erdélyi magyar közösségnek leosztott román költségvetési támogatásokat kezeli, az Iskola Alapítvány a magyar állam által folyósított oktatási, nevelési és taneszköz-támogatások kiosztását végzi. A magyar állam a Progress Alapítványon keresztül működteti a magyarigazolványok kibocsátására felállított tájékoztatási iroda hálózatát, míg a Jakabffy Elemér Alapítvány ugyancsak magyarországi forrásokból él. (R. Sz.)

vezércikk a 7. oldalon