Kolozsvár újkori történetének legrövidebb és legcsendesebb kampányát tudhatja maga mögött Kolozsvár lakossága, akiket vasárnap várnak az urnák elé, hogy megválasszák a település új polgármesterét. Az előre hozott megmérettetésre azért van szükség, mivel a várost négy és fél éven át irányító Emil Bocot a tavaly novemberi parlamenti választások után kormányfővé nevezte ki Traian Basescu államfő. A szociáldemokratákkal nagykoalíciót alkotó jobbközép román demokrata-liberálisok (PDL) elnöki tisztségét is betöltő Boc polgármestersége idején a város fellélegzett a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar 12 évi uralkodása jelentette elszigeteltség után. A befektetőket 2004 után mágnesként vonzotta a város, ahol ezzel együtt nagy ívű ingatlanfejlesztések vetették meg a lábukat, viszont Emil Bocot legtöbbször éppen amiatt érte kritika, hogy nem volt képes egységes mederbe terelni, koordinálni a kaotikus városfejlesztést. Tulajdonképpen a hatékony városrendezési stratégia gyakorlatba ültetése lesz a legnagyobb kihívás a 317 ezer lakosú Kolozsvár leendő polgármestere számára. Felmérések szerint a székért az elöljárói teendőket ideiglenesen ellátó, ugyancsak PDL-es Sorin Apostu száll versenybe a legnagyobb eséllyel. Nyolc ellenfelével szemben vitathatatlan előnye, hogy a bukaresti kormányt irányító elődjétől jelentős hátszelet kap, emellett inkább technokrata, mint politikus, viszont sokan hátrányként róják fel neki, hogy nem kolozsvári születésű. A kevesebb mint egy hónapos korteshadjárat során nem került elő a magyarkártya, ami többek között azzal magyarázható, hogy a Nagy-Románia Párt nem indított önálló jelöltet, mivel csúfos vereséget szenvedett a tavaly júniusi helyhatósági választásokon: a városi és megyei képviselő-testületből egyaránt kiszorult.
Nem indít önálló jelöltet az RMDSZ sem, amely cserében megállapodott a román demokratákkal, hogy tisztségviselői megőrizhetik funkcióikat. Mindez kapóra jött az MPP-nek, amely kolozsvári elnökét, Gergely Balázst küldte versenybe a városházáért folytatott küzdelemben. A 32 éves régész (Tőkés László püspök unokaöccse) az esélytelenek nyugalmával kampányol, több alkalommal hangoztatva: a hatvanezer fős kolozsvári magyarság nem érdemli meg, hogy politikai elitje magára hagyja, és ne kínáljon számára önálló polgármesterjelöltet. Gergely Balázs főképp azt hiányolja, hogy a mindenkori városvezetés nem kezeli megfelelő súlyú partnerként az erdélyi közgondolkodást alapvetően meghatározó román és magyar értelmiséget, így Kolozsvár csak részben tudja betölteni a régió szellemi-kulturális fővárosának szerepét. „Sajnos a politikai elit nem vonja be az értelmiségi réteget a közös gondolkodásba, többek között ezzel magyarázható, hogy az adminisztráció nem figyel megfelelőképpen értékeinkre, kapkodás, átgondolatlanság jellemzi a településfejlesztést” – magyarázta lapunknak Gergely Balázs, aki szerint az erdélyi városok közül Nagyszeben és Segesvár sokkal hatékonyabban kihasználja szellemi-kulturális adottságait.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
