Úgy tűnik, megdől az a közel két évtizede tapasztalható gyakorlat, amely szerint a romániai magyarság jobbára csak alapvető kisebbségi jogainak – anyanyelvhasználat, önálló iskolahálózat működtetése – kivívása érdekében képes példás összefogásra. Bizonyíték erre az a székelyföldi kezdeményezés, amely – jó bornak is kell a cégér alapon – márkanevet teremtene a régióban előállított termékek számára. Az elképzelést néhány éve egy civil szervezet dobta be a köztudatba, a terv azonban elsikkadt. Nemrég a Magyar Polgári Párt karolta fel az ötletet, amely mögé mára immár felsorakozott politikai riválisa, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint vállalkozók, önkormányzati vezetők tucatja is. A hazánkban „Vásároljon magyar árut!” néven futó mozgalom mintájára kitalált projekt lényege öntudatos vásárlásra buzdítani a Székelyföld lakosságát, hogy lehetőség szerint a régióban gyártott termékeket emelje le az üzletek, bevásárlóközpontok polcairól, és ne a török krumplit válassza a székely pityóka helyett. Az ötlet gazdái szerint a terv sikerre vitele jobbára hatékony marketing kérdése, hiszen a történelmi régiót alkotó Hargita és Kovászna megyében az élelmiszertől a tejtermékeken keresztül a mezőgazdasági terményekig és ipari cikkekig szinte minden terméket előállítanak. A kezdeményezők nem titkolják: fellelkesítette őket, hogy Traian Basescu román államfő – részben a gazdasági válság hatásait enyhítendő – a minap a hazai áru előnyben részesítésének fontosságára hívta fel a lakosság figyelmét.
Gazda Zoltán, a polgári alakulat Kovászna megyei szervezetének alelnöke a napokban a téma kapcsán rendezett sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon bejelentette: beindult a Székelyföldi termék márkanévnek a román szabadalmi és védjegyhivatalnál történő bejegyeztetési folyamata. Gazda elmondta, a brandet elsősorban a turizmus, fafeldolgozás, élelmiszeripar, mezőgazdaság és a kézművesség terén alkalmaznák, a márkanév odaítélésekor pedig olyan feltételeket szabnának, hogy a védjegy egyúttal szavatolja is az áru minőségét. „Ehhez szakágazatonként minőségi felügyelők kellenek. Célunk, hogy ez a márkanév az anyaországban, valamint Románia más vidékein is etalonná váljon, ezért kidolgozzuk a minőségi kritériumrendszert” – állapította meg Gazda, aki szerint hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a székely termék helyi alapanyagokból készüljön. Miközben a védjegyteremtés keretében beindult a mozgalmat a világhálón hirdetni hivatott honlap (www.szekelyfolditermek.eu) is, az ügy mellé szép számban felsorakoztak a székelyföldi vállalkozók. Bagoly Miklós, a Kovászna megyei kis- és középvállalkozásokat tömörítő szövetség elnöke úgy véli: a világgazdasági válság közepette meg kell keresni azokat a fogódzókat, amelyek segítségével nagyobb értékesítési területet találhatnak a Székelyföldön készült termékek számára, ezáltal erősödnek az ottani vállalkozások is. Különben a kezdeményezés hírére egy szentendrei vállalkozó máris felajánlotta: üzletet kíván nyitni a Duna-parti városban a székelyföldi termékek forgalmazása céljából.
Lezárt utca, nagy tömeg Dubicsányban: kivágják az ország karácsonyfáját - videó