Magyar tudósról nevezett el egy holdkrátert a csillagászat nemzetközi évének kezdetén a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU). Az égitest északi pólusán lévő, 49,5 kilométer átmérőjű kráter ezután az 1943-ban kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Hevesy György nevét viseli – olvasható a csillagaszat.hu beszámolójában.
A tudóst 1966-ban bekövetkezett halála után tíz évvel vették fel azok listájára, akik tudományos munkáságuk elismeréseképpen majd a Hold felszíni képződményeinek névadói lehetnek, mivel hosszú a sor, a szándék csak harminchárom év elteltével vált valósággá.
Hevesy Györgyöt, aki élete során Nyugat-Európa több híres egyetemén is tanított, a radioaktív izotóp nyomjelzésmódszerének feltalálásáért tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal. A tudományos eredmény és annak elismerése között akkor harminc év telt el. A híres magyar kémikus nevéhez több analitikai módszer feltalálása is kötődik, emellett ő fedezte fel a periódusos rendszer egyik utolsó ismeretlen elemét, a hafniumot.
Eddig tizennégy holdkrátert neveztek el híres magyarokról. A névadók Békésy György Nobel-díjas biofizikus, Bolyai János matematikus, Eötvös Loránd fizikus, Fényi Gyula csillagász, Hell Miksa csillagász, matematikus, fizikus, Hédervári Péter geológus, amatőr csillagász, újságíró, író, Izsák Imre csillagász, Kármán Tódor fizikus, matematikus, Neumann János matematikus, Petzval József fizikus, Szilárd Leó fizikus, Weinek László csillagász, Zách János csillagász, Zsigmondy Richárd Nobel-díjas kémikus.
A sor a magyar csillagászok reményei szerint még folytatódni fog. Más arra érdemes kutatók mellett még az 1992-ben elhunyt Bay Zoltánról, a holdradarkísérletek úttörőjéről sincs elnevezve holdkráter, bár a neve szerepel a jelöltek között.
origo.hu
Drasztikus lépésre kényszerítette a népharag Karácsony Gergelyt: kirúgta a BKV vezérigazgatóját
