Felmorzsolódhat a polgári oldal Erdélyben

Viharosnak ígérkezik a Magyar Polgári Párt első, a hét végén tartandó kongresszusa, a fennállása első évfordulóját ünneplő erdélyi alakulatban ugyanis sokan Szász Jenő elnök leváltását szorgalmazzák. A polgáriak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellenében kívánnak alternatívát felmutatni, ami eddig csak a Székelyföldön sikerült.

2009. 03. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentős mérföldkőnek ígérkezik az erdélyi magyar polgári-nemzeti oldal életében a Magyar Polgári Párt (MPP) szombaton Gyergyószentmiklóson rendezendő országos tanácsa, mivel belső források szerint a hatalmi harcok miatt fennáll az alakulat felmorzsolódásának veszélye. Noha a székelyföldi kisvárosban tartandó kongresszuson a Szász Jenő vezette párt megalakulásának egyéves évfordulóját ünnepli, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai egyeduralmát megtörő erdélyi mozgalom gyökerei több mint egy évtizedes múltra nyúlnak vissza.
Az alternatívakeresés Szász Jenő MPP-elnök nevéhez kötődik, aki 1996-ban függetlenként nyerte el Székelyudvarhely polgármesteri tisztségét, megteremtve az RMDSZ-szel való szembenállás bázisát a „székely anyavárosban”. Az első szervezett alternatívaállítás a 2000-ben rendezett helyhatósági választáson következett be, amikor a Szász vezette Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) nyolc mandátumot szerzett a székelyudvarhelyi képviselő-testületben, a Hargita megyei önkormányzatban pedig négyet. Ezt követően az UPE kinőtte magát, és a Székelyföldön létrehozott polgári körökkel együtt 2003-ban politikai ernyőszervezetbe tömörült Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) néven, bejelentve: részt kíván venni a 2004-es romániai helyhatósági és parlamenti megmérettetésen. Ez a cél azonban abban az évben nem sikerült: a bukaresti központi választási iroda kizárta az MPSZ-t a júniusi helyhatósági választásokon induló szervezetek közül, és hasonló döntést hozott a testület a novemberi parlamenti megmérettetés előtt, azzal vádolva a szervezetet, hogy meghamisította tagsági névjegyzékét. Az MPSZ – az RMDSZ hathatós közreműködését láttatva a hatósági gáncsoskodás mögött – a történtek miatt a helyhatósági megmérettetésen független jelöltekkel vett részt, néhány tagja pedig a parlamenti választásokon az Emil Constantinescu volt államfő vezette Népi Akció pártja színeiben próbált bejutni a törvényhozásba, sikertelenül.
Az igazi áttörést a tavalyi év hozta meg a polgári erők számára, hároméves jogi és adminisztratív hercehurca után ugyanis a román igazságszolgáltatás márciusban jóváhagyta az MPSZ pártként való bejegyzését. A Magyar Polgári Párt májusban kihirdetett Új lehetőség elnevezésű keretprogramja a szabadság, a nemzet, a család, az erdélyiség, az autonómia és a keresztény gondoskodó szolidaritás értékeire alapoz, és a történelmi hagyományokra építkező aszimmetrikus regionalizmust szorgalmazza. Első komoly megmérettetését elfogadható eredménnyel zárta a frissen alakult MPP, amely a 2008 júniusában rendezett helyhatósági választásokon tizenegy polgármesteri és több mint ötszáz önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, üröm volt viszont az örömben, hogy Szász Jenő elnök elveszítette a Hargita megyei tanács elnöki posztjáért folytatott küzdelmet. A polgári párt a tavalyi parlamenti választásokon már nem vett részt, miután az RMDSZ elutasította, hogy a két alakulat kössön választási szövetséget. Hasonlóképpen „kihagyják” a polgáriak az idén júniusban rendezendő európai parlamenti választásokat is, mivel Szászék nem értenek egyet azzal, hogy a Tőkés László püspök vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az RMDSZ listáján indul. „Sok sikert kívánunk Tőkés Lászlónak, de nem foglalkozunk az EP-választással, hanem az MPP jövőjét illetően számunkra a szervezetépítés a fontos, és a 2012-es helyhatósági megmérettetést tekintjük mérföldkőnek” – nyilatkozta lapunknak Szász Jenő. Miközben a politikus az EP-választások kapcsán konfliktusba került Tőkéssel, az MPP elnökét számos kritika illette az elmúlt időszakban a polgári alakulaton belül is. Több területi elnök Szász szemére veti, hogy az alternatívát hirdető alakulat nem vett részt a tavaly novemberi romániai parlamenti megmérettetésen, ezen túlmenően diktatórikus vezetéssel vádolják az elnököt. A nézetkülönbségek az után mélyültek el az MPP-ben, hogy Szász nemrég a több megyei szervezet által szorgalmazott tisztújítás ellen foglalt állást, sőt azzal vádolta meg belső ellenzékét, hogy a pártnak az RMDSZ-be történő „visszaterelésén” munkálkodnak. A napokban az MPP mintegy félszáz vezetőségi és egyszerű tagja nyílt levélben kérte fel Csinta Samut, a párt Kovászna megyei ügyvezetőjét, hogy a hét végi kongresszusán vállalja az elnökjelöltséget Szásszal szemben, szerintük ugyanis a szervezet olyan „félresikerült” időszakon van túl, amely megújulást sürget. Csinta lapunknak elmondta: még nem döntött jelöltségéről, a tisztújítást azonban fontosnak tartja, mivel szerinte stratégiai-taktikai megújulásra van szükség az MPP-ben, amelyre „a hatalmát minden eszközzel megőrizni próbáló” Szász Jenő nem hajlik. „Noha az MPP a választás szabadságát hirdette meg, elnöke meg kívánja fosztani a szervezetet a tisztújítás lehetőségétől, diverziós eszközökkel egymásnak ugrasztotta a területi szervezeteket, emiatt teljes a zavarodottság a párton belül” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a volt újságíró. Szász ezzel szemben azt veti belső ellenzéke szemére, hogy nem a párton belül, hanem a sajtón keresztül vitatják meg a nézetkülönbségeket. Miközben ellenfelei kifogásolják, hogy az alapszabályt megkerülve készül kiküszöbölni a tisztújítást, az MPP elnöke kérdésünkre elmondta, a szombati kongresszuson megtörténik az alakulat vezetőségének legitimációja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.