Fékezett habzás

Szükséges rossz, hasznos információ vagy felesleges pénzkidobás? Létezik-e jellegzetesen magyar reklám? És mivel próbálkoznak a hazai ügynökségek, hogy a nehéz időkben is ellenállhatatlanná varázsolják a termékeket?

Fehér Zsigmond
2009. 07. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyógyhatás
Tavaly rekordmennyiségű, csaknem kétmillió reklám került az AGB Nielsen médiakutató cég reklámszpot-adatbázisába, majd tizenkétezer órányi anyag. Januárban már tizennyolc százalékos csökkenést mutatott ki az elemzés az előző év hasonló időszakához képest. A reklámköltés csökkenése azonban nem egyformán érintette a különböző szektorokat. Az AGB Nielsen 21 termékszektort vizsgált, ezek közül hétben növekedett a reklámfilmek száma, a többiben csökkent. A legnagyobb növekedést a gyógyhatású készítmények produkálták több mint 4737 reklámmal, de növekedett a kereskedelem, a szabad idő és az élvezeti cikkek szektorába tartozó hirdetések száma is. Csökkentek viszont az élelmiszerek, a szolgáltatások, a pénzintézetek, a telekommunikációs cégek, a háztartási cikkek, a szépségápolási cikkek hirdetései.


Tizedszer rendezték meg májusban a magyar reklámszakma egyik legrangosabb versenyét, az Aranypengét. Az elismerést a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (Maksz) alapította. A jubileum alkalmából kiosztották az elmúlt tíz év nyertesei közül a legkreatívabb kampányának járó Gyémántpengét is, amelyet a Leo Burnett ügynökség SMS Bandija kapta, aki egy telefontársaságot népszerűsítő harmincnapos akció során napi nyolc órában énekelte el a neki érkező szöveges üzeneteket. Üröm az örömben, hogy az idei hatvannégy nevezett mű közül a szakmai zsűri egyiket sem ítélte olyan jónak, hogy elnyerje az Aranyborotvát, vagyis az év legkiválóbb reklámjának járó szobrocskát.
Itthon a televíziós csatornák és az óriásplakátok jelentős hányadán külföldről adaptált hirdetésekkel találkozhatunk. A magyarázat: globalizáció és költségkímélés. A nemzeti sajátosságok eltűntek, a reklám nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek csak bizonyos kulturális körben érhetőek. Így ami hatásos Brazíliában vagy Amerikában, az Magyarországon is működőképes. A multinacionális cégek is egyre kevésbé igénylik a lokális kreációt és produkciót, egyszeri befektetéssel kívánják megoldani szerteágazó és többrétű piaci feladataikat.
– Ami olcsó, az annyit is ér. A lokális fogyasztói szokások figyelmen kívül hagyása visszaüt, és több veszteséget okoz a nap végén, mint amennyit megtakarítottak reggel pénzben és munkában – véli Kaszás György, az Upgrade Communications vezetője.
Szabó Béla, a Leo Burnett reklámügynökség ügyfélkapcsolati és stratégiai igazgatója szerint is illeszkednie kell egy hirdetésnek az ország gazdasági és kulturális közegéhez. Ezt a vállalatok sokszor figyelmen kívül hagyják. Pedig fontos lenne a néplélek és az ország hangulatának ismerete. Jórészt a hazai szakembereken és a megrendelőkön múlik, hogy az itthon készülő hirdetések mennyire jók és ötletesek. Kaszás szerint a legnagyobb baj az, hogy szürkeség, sztereotípiák és közhelyek jellemzik a hazai reklámot:
– Az a reklám a kimondottan magyar, amelyikre igen keveset költenek a magyarországi reklámozók. Az, amelyik szellemiségében és megvalósításában többnyire igénytelen, és amelyet a külföldi versenyek zsűritagjai általában mély megrökönyödéssel és értetlenséggel fogadnak, hogy tudniillik mit is keresnek ezek az izék egy reklámversenyen.
Kevés a jó magyar reklám, mert kevés jó ötlet születik, és az új módszerek kidolgozása terén sem áll túl jól a hazai piac. Az ügyfelek ma már sokkal komolyabb teljesítményt várnak el az ügynökségektől. Az utóbbi tizenöt évben többségük magyarországi képviselettel rendelkező multinacionális cégekkel dolgoztatott, pár éve azonban sokan kiábrándultak a „sztárokból” az alacsony színvonal, a magas árak és a lassú munkatempó miatt. Ez segítette a hazai ügynökségek egy részének megerősödését.
Folyamatos a küzdelem a reklámügynökségek és ügyfeleik között, egyik oldal sem szeretne megalkudni. A megbízót érdeklik ugyan a kreativitásért járó díjak, szakmai elismerések, de nem ezek megszerzését tekintik fő szempontnak, míg az ügynökségeknek éppen ezek begyűjtése a fontos, mert így csábíthatnak magukhoz újabb ügyfeleket. A megrendelők arra törekszenek, hogy minél kevesebb pénzből minél nagyobb bevételnövekedést érjenek el, vagyis a reklám hatásos legyen. Elvégre, ha a nézők bedőlnek Tóth István ál-mosógépszerelő álvízköveinek, akkor minek gyártsanak másfajta, költségesebb reklámot? A megrendelők jelentős részéből tehát hiányzik az újítani akarás és a továbblépés igénye. Mégsem lehet minden rossz reklámot a megbízók nyakába varrni, hiszen a korlátokon belül is léteznek fel nem fedezett és felszínre nem hozott ötletek, amelyekkel pedig sikereket lehetne elérni. Ehhez azonban a kreatív munkatársak nagyobb erőfeszítésére lenne szükség.
Egy kampány kitalálásakor fontos lépés a stratégia megalkotása, amely a márka tulajdonságaira épül. Ezt követi a kreatív koncepció kidolgozása. A kivitelezést befolyásolja a rendező személye vagy a szereplőválasztás. A szakember dolga, hogy tudja, miként reagálnak a fogyasztók a tévében vagy az utcán látottakra. A különféle felmérések, kutatások nagy segítséget adhatnak az ügynökségeknek, de nem bízhatnak meg az eredményekben száz százalékig. A trendkutatás során például az értékek változását, eltolódását próbálják felmérni, hogy milyen divatok erősödtek fel, és milyen fogyasztói szokások változtak meg.
– Nyitott szemmel kell járni a világban, és érvényes, hatásos dolgokat ellesni az emberek életéből. Csak a kutatásokból nem lehet megélni. Nem árt, ha van szociológiai és antropológiai vénánk is – mondja Szabó Béla.
Ám ha növekszik egy márka ismertsége, szinte megítélhetetlen, hogy ez a kedvező árnak vagy a sikeres kommunikációnak köszönhető-e. Ettől függetlenül a reklám, illetve a kommunikáció sokat segíthet; csak a megfelelő formát és hangnemet kell megtalálni. Ilyenek például az állandó főhőssel készülő reklámok, amelyek lényege, hogy a közönség ne hirdetésként nézze őket, hanem szórakozzon rajtuk. A nyugatról importált ötlettel elsőként a Soproni Ászok négy, bárpultot támasztó figurája révén találkozhattunk a kilencvenes években. Az akkor nagy sikert aratott hirdetés nyomán pár évvel később jelent meg a UPC színeiben a Szőke–Badár páros. Az akkori történetek még nem épültek egymásra, de nagy sikerrel futottak. A közösségi portálok oldalain megjelentek a „Szőke kapitányok”, és a köznyelvbe beleivódtak a reklámból ismert szavak, mint „jóárasítás” vagy „tányérostévé”.
Sokszor viszont nem csak a kiváló ötleteken és a meglepő technikai megoldásokon múlik egy-egy reklám sikere. A színészek is sokat hozzá tudnak tenni, sőt nagyon szívesen vállalnak szerepet ilyen munkákban. Ennek egyik oka, mondja Kaszás György, hogy szűken vett szakmájuk keresetéből nem sok párizsit vehetnek a hentesnél, másrészt a reklámok, főleg a kampányok alkalmasak arra, hogy országosan ismertté, ezért kelendőbbé tegyenek egy-egy színészt.
A recesszió miatt érezhető visszaesés várható az idén a hazai reklámpiacon. A Magyar Reklámszövetség 2008-as adatai szerint a 201 milliárd forintos reklámtorta optimista becslés szerint is tizenhat százalékkal csökkenhet, 169 milliárdosra zsugorodhat. A helyzet rendeződését 2014-re teszik, addigra állhat helyre a régi költési szint, bár borúlátóbb vélemények szerint akkor is tízmilliárdokkal alatta marad a tavalyi számnak. Ráadásul 2013-ra a nagy tévécsatornák után az internet kaparinthatja meg a második legnagyobb szeletet a tortából. E bevételcsökkenés sok ügynökséget tehet tönkre. Az Upgrade Communications vezetője szerint szakmai értelemben vett megtisztulás következhet be.
– Remélhetőleg sok olyan ügynökségi vezető és alkalmazott bedobja a törülközőt, akik ma kizárólag a jó megélhetés okán kapaszkodnak a székükbe. Amikor enyhül a válság, és felfelé is látszik majd út, azok, akik itt maradnak, akik igazán szeretnek reklámmal foglalkozni, lehetőséget kapnak az új alapokra épülő szakmai munkára – véli Kaszás György.
A válság inspirálóan hathat a reklámvilágra, amely eddig csak a biztonságra törekedett. A változás az innovatívabb megoldásokban mutatkozik meg, legalábbis sokan ezt várták, mondja Szabó Béla, aki úgy látja, még mindig uralkodó az „old school”, azaz a hagyományos irányvonal. Ugyanakkor előreláthatóan a mindennapi életben használt prémium termékek sínylik meg a válságot, mert a vásárló az olcsóbbat választja az adott termékkategórián belül. A kérdés csak az, hogy amikor vége a recessziónak, megtörténik-e a visszarendeződés.
A törekvéseknek arra kell tehát irányulniuk, hogy a fogyasztó érezze, foglalkoznak, törődnek vele, így kialakul benne a kötődés, az empátia. Éppen ezért már nemcsak az üzenet továbbítása az elsőrendű szempont, ennél sokkal többre van szükség: pozitívumot kell sugározni, és a problémára kell megoldást kínálni. Ezzel az eszközzel él a Microsoft, az Apple és a Coca-Cola is. Többet nyújt, mint egy átlagos márka. Az Apple fiatalos és dinamikus életérzést sugároz termékeivel. Terméke azt mondja: ha engem veszel, nemcsak jó MP3 lejátszót kapsz, hanem divatos és laza is leszel. Az ilyen terméklégkör kialakítása hosszú időt vesz igénybe. Itt már nem a tukmálás, a minél nagyobb eladásra való törekvés a fő szempont. Lényegét tekintve persze az, de a célközönség nem ezt érzi. Szabó Béla szerint ennek elérésétől a magyar reklámszakma még messze van. Ez ugyanis más mentalitást igényel. Meg kell érteni hozzá az emberek viselkedésének mozgatórugóit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.