Lauder, Gyurcsány és Bajnai döntött

Ötszázmillió forintos vagyoni hátrány okozása miatt, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség a Velencei-tó partjára tervezett King’s City szórakoztató-központ létesítéséhez kapcsolódó tranzakciókkal összefüggésben. Az eljárásnak egyelőre nincsen gyanúsítottja. Az izraeli befektetőcsoport kaszinót létesítene az általa kiszemelt sukorói ingatlanon, de ezt csak akkor teheti meg, ha ehhez megszerzi a működéshez szükséges minisztériumi engedélyt. Bár a szerencsejáték-koncesszió nyilvános pályázaton szerezhető meg, biztosra vehető, hogy a Ronald S. Lauder érdekeltségébe tartozó vállalkozás megnyeri a tendert, hiszen már egy évvel ezelőtt megállapodtak Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel és Bajnai Gordonnal, hogy – amint az egy, a kormányfő programjairól készült emlékeztetőből kiderül – „a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz”. Veres János akkori pénzügyminiszterre hárult a feladat, hogy a kormány részéről támogassa a külföldiek sikeres pályázatát, az MSZP-s tárcavezető – hogy formailag minden rendben legyen – februárban ki is írta a nyilvános pályázatot. Tegnap a tavat sportcélokra használó civilek tüntettek a tervezett beruházás ellen, mert annak megvalósulása ellehetetlenítené a különböző vízi sportok utánpótlás-nevelését.

Segít a kormány
2007. szeptember: Veres János pénzügyminiszter előkészíti és az Országgyűlés elfogadja a vagyontörvényt, amely főszabályként rögzíti: az állami ingatlanok elidegenítése versenyeztetéssel történjen. Ugyanakkor lehetőséget biztosít a verseny nélküli földcserére.
2008. május: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon akkori fejlesztési és gazdasági miniszter a Parlament Nándorfehérvári Termében egyeztet az izraeli befektetőkkel, támogatásukról biztosítva a King’s City-projektet. Megállapodnak abban is, hogy a kaszinóműködtetéshez szükséges minisztériumi engedélyek rendben lesznek.
2008. június: a parlament kiterjeszti a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokról szóló törvény hatályát a koncessziós szerződések alapján megvalósuló beruházásokra (például a kaszinóüzemeltetésre).
2008. július: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Tátrai Miklós aláírja a földcsereszerződést Joav Blummal.
2008. december: Bajnai Gordon fejlesztési miniszter a Blum által megszerzett sukorói ingatlan besorolásának korrekcióját – a terület beépíthetővé tételét – javasolja a Fejér Megyei Közgyűlésnek.
2009. február: Veres János pénzügyminiszter nyilvános pályázatot hirdet óriáskaszinó alapítására a közép-dunántúli régióban.
2009. április: Gyurcsány Ferenc aláírásával kormányrendelet születik a King’s City kiemelt üggyé nyilvánításáról. Ezzel értelmet nyer az a tavalyi döntés, amellyel a leendő kaszinóvárosokra is kiterjesztették a „nemzetgazdaságilag” jelentős beruházásokról szóló törvény hatályát.

Dokumentum bizonyítja, hogy pusztán formaság az a nyilvános pályázat, amelyet I. kategóriás játékkaszinó alapítására és működtetésére írt ki Veres János volt pénzügyminiszter idén február 10-én. A szocialista politikus által jegyzett pályázati felhívás a közép-dunántúli régióra vonatkozik, a térségben húsz évre, konceszsziós szerződéssel adnák oda a szerencsejáték-szervezés kizárólagos jogát. A tender szerint egyébként a kormány garantálja azt is, hogy a környéken még véletlenül se működhessen más kaszinó.
Az izraeli kapcsolat
Egy lapunkhoz is eljutott feljegyzésből ugyanakkor kiderül, hogy már tavaly májusban a Parlament Nándorfehérvári Termében megállapodott a kabinet (a megbeszélésen az állam oldaláról részt vett többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bajnai Gordon akkor nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetője és Daróczi Dávid kormányszóvivő) az izraeli befektetőkkel, hogy egyöntetűen támogatják a külföldiek magyarországi ingatlanfejlesztési elképzeléseit. A Ficsor Ádám akkori kabinetfőnök (a fiatalember most a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányítja miniszterként) által jóváhagyott miniszterelnöki emlékeztető nemes egyszerűséggel közli, hogy a kaszinó működéséhez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz. A dokumentum Veres Jánost nevezi meg felelősnek, hogy a szerencsejáték-konceszszió kiadása zökkenőmentes legyen. A Pénzügyminisztériumban tegnap úgy tájékoztattak, hogy még nem hirdettek eredményt a koncessziós pályázaton.
A parlamenti tárgyalóban az izraeliek részéről Ronald S. Lauder (a Zsidó Világkongresszus elnöke), Fred H. Langhammer (a Walt Disney Company igazgatója, az Estée Lauder Companies egyik csúcsvezetője), Itzhak Fischer (a Churchill Ventures elnöke), Yov Blum (magyar–izraeli kettős állampolgár) és Gal Gaye jelent meg. A megbeszélésen kijelöltek egy személyt arra, hogy a kormány részéről menedzselje a projektet és kontaktszemély legyen. Ez a személy Bajnai Gordon lett, aki onnantól kezdve „referált” a miniszterelnöknek a fejleményekről. Azt nem tudni, hogy az izraeli lobbistáknak köszönhetően-e, mindenesetre az idén áprilisban Gyurcsány Ferenc a Magyar Közlönyben kihirdette egyik utolsó kormányrendeletét, hogy a Sukoró külterületén tervezett King’s City turisztikai megaberuházás „nemzetgazdasági szempontból” kiemelt jelentőségű beruházásnak tekintendő.
Aggályos csereszerződés
A kormányrendelet megjelenésekor egyébként már tudni lehetett, hogy súlyos problémák vannak a jövőbeni beruházást előkészítő tranzakciókkal összefüggésben. Április óta (előtte a Fejér Megyei Főügyészség vizsgálódott) nyomoz ugyanis a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy tisztázzák, milyen körülmények között került a Sukoró külterületén lévő hetven- hektáros állami földterület az izraeli befektetőcsoporthoz. A gyanú szerint hűtlen kezelést és más bűncselekményeket követtek el ismeretlenek az ingatlan állami tulajdonból való kivételével, amellyel 500 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak.
Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) értékesítési igazgatója lapunknak elmondta: 2008 elején az autópálya-építéseket koordináló Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. „jelezte”, hogy az MNV vásároljon sztrádahelyeket Albertirsán. Szerinte az MNV ekkor került először kapcsolatba az izraeli csoporttal, akiknek a majdani M4-es nyomvonalán volt nyolcvanhektárnyi gyümölcsöse. A tárgyalásokon a külföldi üzletemberek felajánlották, hogy a 81,5 hektáros ingatlanukat elcserélnék a Velencei-tó melletti területre, amit azonban az MNV kevesellt. – A csere lebonyolítása előtt az MNV további 100 hektárt és 296 millió forintot kért a külföldi befektetőktől, akik ezután felajánlották a pilisi gyümölcsöst is, amely szintén az M4-es nyomvonalán volt – közölte az értékesítési igazgató, hangsúlyozva, ezen területek megszerzése közérdek volt. Császy Zsolt hozzátette: a Velencei-tó mellett lévő 70,1 hektár területű telket a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra értékelte, míg a Pest megyei ingatlanokat 787,4 millió forintra, ezért a befektető már a múlt év végén átutalta a különbözetet, a 296,6 millió forintot.
A Heti Válasz ezzel kapcsolatban megírta, hogy a vagyonkezelő még így is kiugróan magas, négyzetméterenkénti 430,5 forintos áron számította be Yoav Blum albertirsai és pilisi földjeit, miközben az MNV jogelődje 2006-ban csupán 19,82 forintot adott hasonló, az M4-es nyomvonalába eső monori területekért. A 2008 nyarán megkötött csereügylet előtt fogadta el egyébként az Országgyűlés Veres János javaslatára az új vagyontörvényt, amely lehetőséget teremtett a fentihez hasonló földcserére.
Mesterséges tengerpartot építenének
Egy, a Magyar Hírlaphoz eljutott irat szerint a szórakoztató-központ fő elemei az alábbiak: négy hotel összesen háromezer szobával, egy első kategóriás, amerikai típusú játékkaszinó (256 asztal és háromezer pénznyerő automata), termálfürdő (a világ legnagyobb termál spa szolgáltatással), konferencia-központ, 3500 férőhelyes koncertterem, belső és külső aquapark, mesterséges tengerpart és akvárium, műjégpálya, hó- és sípark, golfpálya és vidámpark. Úgy tudjuk, mindez 1,4 milliárd euróba kerülne és a remények szerint 3500 munkahelyet teremtene (erre egyébként semmiféle garancia nincs). Informátorunk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kaszinóváros elsősorban a külföldi vendégekre számítana, mert az árai felsőkategóriásak lennének.
Többen ugyanakkor azon az állásponton vannak, hogy lényegében képtelenség a szóban forgó területen olyan léptékű fejlesztést véghez vinni, mint amit az izraeli befektetők terveznek. Korábban Fa Nándor vitorlázó is arra hívta fel a figyelmet, hogy a Velencei-tó északi partján egyszerű ingatlanpanamával van dolgunk, amelynek végeredménye nem egy „királyváros”, hanem legfeljebb egy lakópark lesz. Vagyis feltételezhető, hogy az izraeli befektetők, komoly kormányzati hátszéllel, jócskán áron alul megszerzik a földet, amit ugyancsak kormányzati segítséggel igen gyorsan építési területté nyilvánítanak, s megkapnak minden engedélyt, majd ezek birtokában akár tízszeres áron továbbértékesítik.
Tegnap 114 velencei-tavi vízi sportiskolás Gyulay Zsolt és Kovács Zoltán olimpiai és világbajnok kajakozók felvezetésével közös evezéssel tiltakozott a King’s City-beruházás ellen a helyszínen. – Az összes utánpótlásverseny ezen a tavon zajlik – nyilatkozta a Hír TV-nek Kovács Zoltán, míg Gyulay Zsolt arról beszélt, hogy csak itt, a Velencei-tónál lehet a három hajó olimpiai versenyszámra, a vitorlázásra, evezésre és kajak-kenura felkészülni. A demonstráción megjelent Fa Nándor vitorlázó is, aki arról beszélt, hogy a befektetők ezer forint alatti négyzetméteráron jutottak hozzá a területhez, miközben pár száz méterrel arrébb már 25 ezer forint egy négyzetméternyi telek. – Hogyha már az állam elad egy ilyen területet, akkor azt piaci áron adja el – mondta a sportoló.
Tiltakozások
A beruházás ellen tiltakozott korábban az Élőlánc Magyarországért, illetve az Angelika Természetvédelmi és Kulturális Egyesület is. Szerintük a kiemelt beruházásokról szóló törvény, amely a szakhatóságok jogait, a civil társadalom részvételét korlátozza a döntéshozatalban, a rögtönítélő bíráskodás kiterjesztése a természetre. Hozzátették: az ingatlanügyletben cinkos kormányzat visszaél hatalmával, hogy elhárítsa a törvényes akadályokat üzlettársai útjából. A természetvédők féltik a tó vizének minőségét. Az építkezés a természetvédelmi védettséggel bíró madárrezervátum mellett, az evezőssport egyik fellegváraként számon tartott parton, a Natura 2000 védelme alá eső sukorói dombok alatt valósulna meg. A tervezett ingatlanfejlesztés miatt a helyiek a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordultak.
Az utóbbi években erőteljesen felgyorsult a védettséget élvező Velencei-tó partjának beépítése, amely komoly környezetvédelmi kérdéseket is felvethet. Míg a tó északi partján épülne a gigantikus kaszinóközpont, addig a keleti parton már építik a Velencei-tó kapuja nevű turisztikai központot. Ezenkívül Velencén már megépült egy termálfürdő szállodával és étteremmel, míg 2010-ig egy közel háromezer négyzetméteres, fedett sétálóutcát is építenének. Úgy tudjuk, a helyi önkormányzat összesen 2,2 milliárd forintból konferencia- és rendezvényközpontot is felhúzna, amihez csaknem 1,6 milliárd forint uniós forrást nyert el a város.