Sziasztok! Felmerült a gyanú, hogy a párom elkapta a fuzáriumgomba által terjesztett betegséget. Fáj a melle. Gyógyszer, illetve kezelés kerestetik, ami megfelelő a fuzáriumfertőzésre. Sajnos rendszeresen fogyasztunk biotönkölykenyeret, és köztudott, hogy a fuzáriumgomba gyakran fordul elő az ilyen fajta kenyér gabonájában. Szóval fuzáriumgomba elleni gyógyszert keresek! Segítsetek! – kérlelte olvasóit kétségbeesetten a Fogyasztószer blog (http: //fogyasztoszer.blog.hu/) Párduclány néven író, meglehetősen hézagos ismeretekkel bíró szerzője. Már ott sántít a dolog, hogy a fuzárium nem terjeszt kórokozót, amelytől meg lehet fertőződni, hanem olyan anyagcseretermékeket termel, amelyek mérgezést okozhatnak. Az utóbbi napokban sokakat aggaszt a fu-
zárium.
A rejtélyes fertőzésről szóló bejegyzés két nappal a Nők Lapja június 17-i számának megjelenése után született, amelyben riportot közöltek két szegedi gyermek kálváriájáról. Mindketten egészségesen étkeztek, sok teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret és müzlit fogyasztottak. Mindkettőjüknek ösztrogéntúltengésre (az ösztrogén női nemi hormon) utaló tüneteik voltak, a fiú melle növekedésnek indult, az ötéves kislány pedig menstruálni kezdett. Ezeket az elváltozásokat okozhatta a Fusarium nemzetségbe tartozó penészgombák egyik méreganyaga is, a bizonyító erejű laborvizsgálatok eredménye azonban lapzártáig nem ismert, így ez jelenleg nem több feltételezésnél.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, a szegedi Gabonakutató Kft. májusban tizenkét véletlenszerűen kiválasztott termékből ötben talált az uniós határértéket meghaladó mennyiségű gombaméreganyagot. Hétfőn a Cerbona Zrt. saját ellenőrzése közben kimutatta a fuzáriumgomba méreganyagát a bajai Diamant Malom International Kft. malmából származó durumlisztből készített száraztésztáiban, és visszavonta ezeket a termékeket. Hasonlóan járt el tortellini, ravioli, lasagne árucikkeivel a Tortellino Kft. is, amely ugyanabból a malomból kapott szennyezett lisztet.
n
Bár a fuzáriumról szóló hírek az utóbbi napokban sokasodtak meg a sajtóban, ezek a penészgombák egyáltalán nem jelentenek új fenyegetést a termésre.
– A fuzárium azóta jelen van a termőföldeken, amióta az ember gabonát termeszt – mondja Szécsi Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézet növénykórtani osztályának tudományos tanácsadója.
A fuzáriumok (összesen mintegy negyven-ötven faj) igen gyakoriak. Megtalálhatók szinte minden növényen, a levegőben, a talajban. Egy részük betegséget okoz, nem tartoznak azonban a tipikus patogén gombák közé, leginkább a legyengült növényeken élősködnek. Más részük szaprofiton, tehát a korhadékból nyeri a tápanyagait. A két csoportot nem lehet élesen elkülöníteni, mert vannak szaprofiton fuzáriumfajok, amelyek, ha alkalmuk nyílik rá, parazitálni kezdik a növényt. Nem minden fuzáriumgomba káros, a bioszféra anyagkörforgása szempontjából hasznos lebontó folyamatokban is szerepet játszanak, különleges enzimjeik révén lebontják az elhalt növényi részeket. Paradoxon, hogy ugyanezeket az enzimeket használják akkor is, amikor az élő növényeket támadják meg, és azok anyagait lebontva táplálkoznak.
Magyarországon két betegséget okozó fuzáriumfaj terjedt el. A Fusarium graminearum a búzánál, a kukoricánál és más gabonaféléknél okoz megbetegedéseket, míg a Fusarium verticillioides elsősorban a kukoricát támadja meg. A nedves, csapadékos meleg (25–30 Celsius-fokos) környezet az ideális számukra. Az utóbbi hónapokban aszály volt, ez nem kedvezett a gombának, a múlt héten azonban sok eső esett. Most kezdődik az aratás, megázhatott a gabona, ezért különösen vigyázni kell arra, hogy kiszárítsák a termést, mielőtt a tárolókba kerülne. Ha nedvesen raktározzák el, befülled, és megnő a penészedés veszélye. A fuzáriumgombák leginkább a maghéjban telepednek meg, a lisztes részbe kevésbé tudnak behatolni, így a liszt fertőzésének kockázatát csökkentheti a gabona hántolása. Emiatt a teljes őrlésű lisztből készült péksütemények, száraztészták elméletileg több fuzáriumtoxint tartalmazhatnak, ha az alapanyaguk fertőzött volt.
A fuzáriummal szennyezett vetőmagból kikelt növény már csírakorától fertőzötté válik, sok esetben anélkül, hogy ennek látható tünetei lennének. A fertőzött növény nemcsak toxinokat tartalmazhat, de a tápértéke is csökken, mivel a gomba elfogyasztja a kukorica és a búza szénhidráttartalmát. A fuzáriumfertőzés tünete a búzánál a kalász, a kukoricánál pedig a cső penészesedése, de ez csak a nagyon előrehaladott fertőzöttség esetén látható. Beszédesebbek lehetnek a szemek.
– Ha a kezünkbe veszünk egy marék gabonát, és látjuk, hogy szép egészségesek, világosak a szemek, az már sokat jelent. Ezzel szemben ha a búzaszemek között vannak sötétebb, töppedt szemek, az a fertőzésre utal – mondja Szécsi Árpád. – Természetesen a pontos eredményekhez laboratóriumi vizsgálatra van szükség.
Előfordul, hogy semmi gyanús elváltozás nem látható, de ha a megtisztított, félbevágott szemeket olyan táptalajra helyezzük, amelyen csak a fuzárium képes tenyészni, akkor kimutatható a fertőzés. A fuzárium ellenálló gomba. Azért van olyan sok fuzáriumszelektív táptalaj is, mert ezekre a gombákra nem hatnak azok a gombaölő szerek, amelyek a többi gombát elpusztítják. Tíz-tizennégy napot vesz igénybe a fuzáriumok morfológiai azonosítása, de egyre inkább alkalmaznak különböző molekuláris biológiai eljárásokat, így az azonosítás pontosabb és gyorsabb – mutatja Szécsi Árpád a Petri-csészében szétoszlatott táptalajra helyezett szemekből kitenyésztett penészgombatelepeket.
Anyagcseréjük során a fuzáriumok számos mérgező anyagot termelnek, de közülük nem mind okoz megbetegedést az embernél és az állatoknál. A fuzárium toxinjai közül három az igazán veszélyes egészségügyi szempontból: a dezoxinivalenol, a fumonizinek és a zearalenon. A dezoxinivalenol az emberi szervezetben gyomor- és bélrendszeri tüneteket, gyulladásokat okoz, a mérgezett haszonállatok étvágya csökken, hajlamosak visszautasítani a takarmányt. Az utóbbi évtizedben jelentek meg a tudományos szakirodalomban hírek arról, hogy a fuzáriumtoxinok másik csoportja, a fumonizinek Dél-Afrikában gyomor- és májdaganatot okoztak. A szegedi gyerekek tünetei miatt a hazai közvélemény a harmadik toxin, a zearalenon miatt aggódik leginkább.
– Már száz éve leírták, hogy a sertéseknél, amelyek fuzáriummal fertőzött takarmányt kaptak, gyakrabban fordult elő vetélés – mondja Falkay György farmakológus, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének egyetemi tanára. – A sertések a legérzékenyebbek a fuzáriummérgezésre az emlősök közül, ezért e méreganyagok hatását malacokon érdemes vizsgálni.
Tizenhárom-tizennégy évvel ezelőtt az akkoriban a szegedi klinikán dolgozó Szűts Péter orvos néhány gyermeken, aki sok teljes őrlésű gabonát fogyasztott, ösztrogéntúltengésre utaló tüneteket észlelt. Mesterházi Ákossal, a szegedi Gabonakutató Kft. kutatójával és Falkay Györggyel megvizsgálták, hogy esetleg a fuzárium zearalenon méreganyagának lehet-e ilyen hatása az emberi szervezetre. A hormonokat a sejtek felszínén különleges fehérjék, receptorok ismerik fel, és ezek közvetítik a hatásukat a sejt belsejébe. A kutatók ilyen receptorokat helyeztek egy kísérleti eszközbe, és hozzájuk adtak ösztradiolt (az ösztrogénhez hasonló hormont). Az ösztradiol (amelyet a felismerhetőség kedvéért radioaktív festékkel jelöltek) hozzákötődött a receptorhoz. Amikor viszont a zearalenont adták a mintához, az leszorította a receptorokról az ösztradiolt, tehát még erősebben volt képes kötődni a fehérjékhez. Ez a magyarázata annak, hogy a méreganyag ösztrogénszerű hatást (tehát a női nemi érés beindulását) válthat ki.
Ezeket az eredményeket megjelentették tudományos fórumokon, folyóiratokban, tehát átestek a független szakmai ellenőrzésen, így tényként kezelhető, hogy a zearalenontoxinnak lehet hormonszerű hatása. Ez azonban legfeljebb a gyanúhoz elegendő egy-egy konkrét esetben.
– Minden vérzéses és mellnövekedéssel járó tünetre nem lehet ráfogni, hogy fuzáriumtoxin okozta, nagyon sok minden lehet a hátterében. Akkor lehetünk biztosak ebben, ha a tünetek mellett a laborvizsgálat is kimutatja a méreganyag jelenlétét – mondja Falkay.
A farmakológus még egy tévhitet eloszlat.
– Ezek nem olyan toxinok – ahogy az a hormonhatású anyagokról általánosan elmondható –, amelyek már akkor is mérgezést váltanak ki, ha megeszünk egy csomag müzlit. Csak akkor alakulhat ki a mérgezés, ha hosszú időn keresztül, rendszeresen fogyasztjuk a szennyezett táplálékot. A mérgezés pedig nem okoz életveszélyes állapotot.
Elméletileg a fuzáriumfajok által termelt mikotoxinok nemcsak a gabonából készült termékek elfogyasztásával, hanem a fuzáriummal szennyezett takarmánnyal etetett állatokból készült élelmiszerek fogyasztásával is az emberi szervezetbe juthatnak. Szerencsére ez csak elvi lehetőség.
– Az állati eredetű élelmiszerek nem tartalmaznak olyan mennyiségben mikotoxinokat, amelyek a fogyasztó egészségét veszélyeztethetnék – nyilatkozta lapunknak Rafai Pál, a Szent István Egyetem állathigiéniai, állomány-egészségtani és állatorvosi etológiai tanszékének egyetemi tanára. – Kivétel a tej aflatoxinmetabolit-tartalma lehetne, de azok az Aspergillus nemzetséghez tartozó gombák, amelyek ezeket a toxinokat termelik, a magyarországi éghajlat alatt nem képesek olyan mértékben szaporodni, hogy veszélyeztetnék a tejfogyasztó egészségét. Figyelemmel az importtakarmányokra, a tej aflatoxintartalmát folyamatosan ellenőrzi a tejipar.
A fuzáriummérgezés legjobb ellenszere tehát a megfelelő technológia és a hatékony ellenőrzés.
– Kérdés, hogy az érintett malom tisztában volt-e azzal, milyen minőségű gabonát tárol. Elvégezte-e azokat a vizsgálatokat, amelyeket kötelező elvégeznie? Még ha fuzáriummal fertőzött is valamilyen mértékben a gabona, ha szakszerűen tárolják, nem biztos, hogy a toxin megjelenik benne ilyen mértékben – mondja Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. – Érdekesnek találom, hogy egész évben nem volt probléma a tavaly betakarított gabonával, de most, az új termés betakarításának pillanatában botrányok sorozata kezdődik. Így lehet manipulálni az árakat.
– Alapvetően az élelmiszer- és takarmányvállalkozó felelőssége, hogy megállapítsa a fuzáriumfertőzöttséget, és az ellen védekezzen. Ezenkívül folyamatos monitoringvizsgálatokat végzünk. Ha fertőzött gabonát találunk, és a vállalkozó hanyagul járt el, nem végezve el az önellenőrzést, bírságot szabhatunk ki – nyilatkozta lapunknak Bognár Lajos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettese. – Előfordul fuzáriumfertőzöttség, de ez nem jelent feltétlenül mikotoxin-fertőzöttséget, és a mikotoxin-szennyezettség sem jelenti feltétlenül azt, hogy az élelmiszer határérték feletti mennyiségű méreganyagot tartalmaz. A bajai ügyben nem hormonhatású (zearalenon) miko-
toxint, hanem dezoxinivalenolt találtunk határérték feletti mértékben.
Az MGSZH tavaly a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatallal (MÉBiH) közösen készített egy átfogó felmérést, amely elsősorban a dezoxinivalenolra irányult. Körülbelül háromszáz mintát vizsgáltak meg, és három százalék alatt volt a fertőzött minták aránya, tehát viszonylag alacsony volt a fertőzöttség. Az elnökhelyettes elmondta, hogy a vizsgálatokhoz szükséges mintavételt speciális módon kell végezni. A sajtóban említett vizsgálatok közül nem mindnél az akkreditált módon vettek mintát, így ezt figyelembe kell venni az eredmények értékelésekor.
– Mi nem kaptunk emberi mérgezésről semmilyen tájékoztatást. Az orvosoknak értesíteniük kell az ÁNTSZ-t, ha valamilyen élelmiszerre visszavezethető megbetegedést tapasztalnak, nekünk pedig az ÁNTSZ-től kellene tájékoztatást kapnunk. Tehát mi egyetlen múltban történt fuzáriumtoxin okozta megbetegedésről sem tudunk. Természetesen attól, hogy nem tudunk róla, nem biztos, hogy nem is volt. A szegedi kisgyermekek esetéről sem kaptunk semmilyen tájékoztatást.
Szécsi Árpád sem hallott az utóbbi években fuzáriummérgezésről. Elmondta, hogy a fuzárium ellen elsősorban a megfelelő fajtaválasztással lehet védekezni, léteznek ugyanis a fuzáriumra érzékenyebb és toleránsabb fajták is. A gondos agrotechnika ugyanilyen fontos. A learatott termés után a termőföldön maradt fertőzött szemek és szármaradványok újabb fertőzés forrásai lehetnek, ezért mélyszántással a talaj alsóbb rétegeibe kell forgatni őket. Kifejlesztettek ígéretes gombaölő permetezőszereket is, de egy hatalmas gabonatáblát lepermetezni műszaki és anyagi szempontból is nehézkes lehet, nem biztos, hogy megtérül a befektetés.
origo.hu
Kocsis Máté: Az ukrán titkosszolgálat összejátszik a Tisza Párttal
