A kékfrank lehet az új csereeszköz?

Egyre nagyobb szakmai támogatottságnak örvend az a Perkovátz Tamás soproni vállalkozó által útjára indított kezdeményezés, amely egy új csereeszköz, a soproni kékfrank bevezetését célozza meg. Az országhatáron átívelő áru- és szolgáltatáscsere lebonyolítására szolgáló, a helyi valutákat nem helyettesítő eszköz csak hazánkban számít példa nélküli elképzelésnek, hiszen világszerte – Ausztráliában, az Egyesült Államokban vagy a szomszédos Ausztriában – számos, gazdaságilag egységes kistérségben használnak valamilyen helyi „pénzt”. Mint azt a vállalkozó lapunk érdeklődésére korábban kifejtette, a kékfrank magánemberek számára fizetési utalványként volna használatos, míg a vállalkozások közötti banki elszámolásban számlautalványként működne. A rendszer a kistérség gazdasági szereplőinek érdekét szolgálja, hiszen az ily módon történő elszámolás erősíti őket. – A lokális csereeszköz gyakorlatilag annyiban különbözik a pénztől, hogy nem kamatozik, azaz nem érdemes felhalmozni. Ha egy magánember vagy egy cég kékfrankhoz akar jutni, elég lesz bemennie a helyi pénzintézetbe, ahol a csereeszköz ellenértékének megfelelő valuta egy bankszámlán kamatozhat – tájékoztatott Perkovátz Tamás, aki egyébiránt már komoly elismeréseket szerzett a néhány éve útjára indított, a hazai kézben lévő kisebb kereskedelmi egységeket, üzleteket, éttermeket gyarapítani hivatott Hami – Ha mi összefogunk… névre keresztelt kafetériautalványával.
A kékfrank ügyének komolyságát jelzi, hogy a fizetőeszköz terve már elkészült, a rendszer kidolgozásában pedig aktívan részt vesz a Sopron és Vidéke Ipartestület, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaság-tudományi Kara, valamint a Takarékbank is. Az intézményekkel összhangban személyesen Parragh László, az MKIK elnöke, valamint Járai Zsigmond, a Pannónia Biztosító elnöke, korábbi jegybankelnök levélben is kiállt Perkovátz Tamás pénzforgalmat helyettesítő utalványelképzelései mellett. Parragh mélyen egyetért a „hagyományos étkezési utalványoktól eltérő” rendszer minél szélesebb körű kiépítésével, míg Járai a nemzeti öszszefogás lehetőségéről írt, ami a hazai termékek iránti keresletben ölthet testet. Ebben – hangsúlyozta a volt jegybankelnök – kulcsszerepe lehet az utalványrendszernek, amely a „közösség javát tekinti elsődleges szempontnak”.