A térségi valutákkal mozog a forint

Nem a kormányzati válságkezelés sikere, hanem sokkal inkább a kedvezővé vált nemzetközi befektetői hangulat nyomán erősödött a forint az utóbbi hónapokban – figyelmeztetnek közgazdászok. Az árfolyamgörbék jól mutatják, hogy a régiós devizákkal együtt mozog a magyar fizetőeszköz, jóllehet sérülékeny gazdasága miatt hazánkat még mindig a legkockázatosabb országnak tartják az egész térségben.

Magyarország megértette a válság üzenetét, erősödik a bizalom hazánk iránt – többek között ezzel indokolta nemrég Bajnai Gordon miniszterelnök, hogy a forint erősödött az elmúlt időszakban. A kormányfő szerint a bizalom és az erősödés arra biztat, hogy „menjünk végig az úton, amelyen elindultunk”. A térségi fizetőeszközök árfolyamai ugyanakkor azt mutatják: a Bajnai által emlegetett erősödés a régiós valuták mindegyikére jellemző volt, s a pozitív változások elsősorban az elmúlt hónapok világgazdasági változásaihoz köthetőek. A befektetői hangulat kedvezőbbé vált, márciustól a globális fellendülés első jelei is megmutatkoztak, ennek nyomán pedig a pénzpiacok a kockázatosabbnak ítélt országokat is újra elkezdték finanszírozni – igaz, csak magas kamatok mellett. A Bajnai-csomag megszorító intézkedéseinek hatására javult hazánk külső egyensúlya is, ami szintén hozzájárult a forint izmosodásához, ám a Nemzetközi Valutaalap óriáshitele ellenére hazánkat még mindig kiemelt kockázatúnak tartják az egész térségben, épp a magyar gazdaság rossz szerkezete miatt.
A régiós devizák az utóbbi hónapokban hasonló irányban változtak, s a nemzetközi pénzpiacok hangulatának javulásával párhuzamosan közel hasonló mértékben erősödtek – fogalmazott lapunknak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. Az árfolyamgörbéken jól látszik, hogy a befektetői pesszimizmus idén február–márciusban volt a legerősebb, ekkor a régiós devizák történelmi mélypontjukra gyengültek. A térség fizetőeszközeinek mozgása akkor tért el egy kissé, amikor hazánk tavaly novemberben felvette a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank kölcsönét: ekkor – kismértékben ugyan, de – lefékeződött a forint árfolyamesése. Márciusban a kormányfő által a brüsszeli csúcstalálkozón ismertetett s kudarcba fulladt tervezetének hatására azonban rövid időre elszakadt a régiós devizáktól a forint, amely 316 forintig süllyedt az euróval szemben. – Ettől függetlenül azonban elmondható, hogy a térség fizetőeszközei nagyjából hasonló időben érték el a mélypontjukat, s a globális hangulat javulásával együtt is erősödtek – fűzte hozzá Samu János, aki hangsúlyozta: ahogy elültek a pénzpiacok összeomlásával kapcsolatos félelmek, s már nem elsősorban a legbiztonságosabbnak vélt amerikai államkötvényeket választották a befektetők, úgy nyerte vissza erejét a korona, a zloty és a forint is.
Március óta határozott javulás ment végbe a nemzetközi pénzügyi piacokon, enyhült a nyomás a feltörekvő országok, így hazánk pénzpiacain is, és a forint közel 15 százalékkal erősödött – ezt már a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet legfrissebb jelentése írja. Az elemzés szerint a nemzetközi kockázatvállalás erősödése miatt kapott erőre a forint, illetve javult a helyzet a magyar állampapírpiacon. A javulás ellenére továbbra is hazánk megítélése az egyik legkedvezőtlenebb a térségi államok közül. Az állampapírok után fizetendő kamatok még mindig jóval elmaradnak a Szlovákiára, Csehországra és Lengyelországra jellemző szinttől, azaz a befektetők hazánkat a többi visegrádi országhoz képest változatlanul csak magasabb felár mellett finanszírozzák. A hazánk iránti bizalmatlanság számszerűsíthető károkat okoz: míg hazánkban az államadósság után fizetendő kamatteher meghaladja a GDP 4 százalékát, addig Szlovákia ugyanerre a célra a GDP-je 1,4, Csehország 1,1, Lengyelország pedig 2,4 százalékát fizeti ki. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint lemaradásunk kétharmadát a versenytársainknál tetemesebb államadósságunk magyarázza, míg a fennmaradó egyharmadot a magasabb felár teszi ki, tehát az, hogy a hiteltelenség miatt a külföldi befektetők hazánkat csak jóval magasabb kamatok mellett hajlandók finanszírozni.
A külföldiek kezében lévő magyar állampapírok sem tanúskodnak a hazánk iránti bizalom megerősödéséről. A jegybank kimutatása szerint az elmúlt hetekben ugyan emelkedett a külföldiek által birtokolt magyar állampapírok állománya, ám az – a tavaly ősz óta tartó folyamatos olvadás miatt – még mindig a hatéves mélypont közelében van.