Az APEH-nak mind többen tartoznak

Három hónap leforgása alatt tíz százalékkal nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek legalább hat hónapja tartoznak az APEH-nak. Nyár végétől újabb csődhullámra kell felkészülni, mivel a cégek többsége először a bankoknak, utána az adóhatóságnak, végül a beszállítóknak fizet.

Június végén már több mint 1300 vállalkozás tartozott százmillió forint feletti összeggel az adóhatóságnak, amely három hónap alatt tízszázalékos növekedést jelent – derül ki az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) második negyedéves adatsorából.
A magánszemélyek és egyéni vállalkozók helyzete is lényegesen romlott: immár 2700 fő tartozik fél évnél régebb óta tízmillió forintnál magasabb összeggel. A cégek és magánszemélyek együttes tartozása hivatalosan immár 168 milliárd forint körül alakul, de a tényleges adóhiány ennél lényegesen magasabb lehet az időközben felhalmozódott tartozások miatt. A Coface követeléskezelő adatai szerint a cégfelszámolások szempontjából ez a legrosszabb év a rendszerváltozás óta, mivel már eddig 22 százalékkal több magyar vállalat ellen indult fizetésképtelenségi eljárás, mint tavaly az első fél évben. Ráadásul a megrendelések nyári visszaesése és a lánctartozások miatt a következő hónapokban csúcsosodhat a bedőlések száma. Több követeléskezelő vállalat szerint a második fél évben érheti el tetőpontját a fizetésképtelenséget jelentő cégek száma Magyarországon. A vállalkozások többféle módon próbálják kezelni a válságot: egyharmaduk csökkenti a béreket és az egyéb juttatásokat, illetve áttér a részmunkaidős foglalkoztatásra – olvasható a Kopint–Tárki gazdaságkutató intézet és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) tegnap közölt felmérésében. Eszerint a megkérdezett cégek közel 90 százaléka lecsökkentette költségeit, illetve elhalasztotta beruházásait, s 45 százalékuk igyekszik behajtani kinnlevőségeit. Az elemzés szerint a vállalkozások kevés sikerrel próbálnak hitelhez jutni: a válaszadó cégek közül minden második hitelkérelmét elutasították a bankok, amelyek főként már csak a korábban megkötött hitelszerződéseiket hosszabbítják meg, de azokat sem minden esetben.
Varga István, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke szerint a gazdaság gyengülésének és a válság kialakulásának egyik legfőbb oka az, hogy a bankok visszatartják a pénzt, s nem hiteleznek a vállalkozásoknak. A szakember szerint a források visszafogása nem új jelenség, már 2008 elején elkezdődött. – A bankok hiába kaptak olcsó forrásokat, mégis drágán hiteleznek a lakosságnak, a vállalkozásoknak pedig szinte egyáltalán nem nyújtanak kölcsönöket – fogalmazott lapunknak Varga István.