Az ÁSZ is bírálja a sukorói panamát

Súlyos kritikákat fogalmazott meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemsokára nyilvánosságra kerülő jelentése a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. működésével kapcsolatban. A Magyar Hírlap birtokába jutott tervezet szerint a számvevők több szempontból sem találták törvényesnek a sukorói King’s City beruházással összefüggő állami telekcsereügyletet. Az MNV úgy kötött földcsereszerződést Joav Blum üzletemberrel, hogy az általa cserealapként felkínált pilisi és albertirsai területeket túlértékelte. Az ÁSZ megállapítása szerint a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatása nyomán a pilisi ingatlan területének csak töredéke kellene közút építésére, azaz csak ekkora területen lett volna indokolt a közcélú vásárlás. Ha a telekcsere engedélyezésének időpontjában az MNV birtokában lett volna a kisajátítási terv, akkor tudhattak volna erről. A vagyonkezelő tevékenységével kapcsolatban a számvevőszék a fentieken kívül több súlyos szabálytalanságot is feltárt. A tavalyi évet vizsgáló jelentés szerint a társaságnál nem volt egységes vagyonpolitika, és a kezelőn belül működő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) döntései és jogköre nem volt megalapozott. A döntések egy része ellentétes volt a hatályos jogszabályokkal, esetenként hatáskörtúllépés is előfordult. Az MNV Zrt. ráadásul nem rendelkezik megbízható nyilvántartással, így valójában nem tudhat pontosan arról, hogy valójában mit is igazgat.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, az NVT ellenőrző bizottsága lényegében törvénytelennek értékelte az MNV Zrt. és a tanács tavalyi működését, s ezért a két szervezet vezetőit tette felelőssé. Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő vezérigazgatóját július közepén menesztette hivatalából Oszkó Péter pénzügyminiszter.
A számvevőszék egy tegnap megjelent jelentésében kritizálta az állami és privát összefogással megépülő iskolai sportcsarnokok és tanuszodák építését is, ahol megállapításuk szerint nem volt verseny, így azok drágábbak lettek a vártnál, az üzemeltetést pedig a magáncégektől átvették az önkormányzatok. A másik ismertetett vizsgálat a szilárdhulladék-gazdálkodást célozta. A számvevők megállapították, hogy míg Nyugat-Európában alig raknak le ilyen hulladékot, addig Magyarországon a szilárd szemét 60 százaléka kerül lerakókba, nemegyszer száz kilométeres szállítással.