A beismerő vallomás a bizonyítékok királynője – állította Andrej Januarjevics Visinszkij főügyész, akinek tételét évtizedeken át alkalmazták a kommunista rezsimek, és koncepciós perek egész sorát vezényelték le az általa kitalált alaptétel szellemében. Ha pedig a beismerő vallomás a fő bizonyíték, akkor ezek után már csak egyetlen feladat maradt: hogy a vallomást – bármilyen módon – kicsikarják a vádlottból, illetve környezetéből.
A jogállami módszerek azonban ezt a tételt már nem ismerik, sőt ezzel az ellentétes elvekből indulnak ki. Ma már a vádlott beismerése mellett is be kell szerezni az egyéb, terhelő bizonyítékokat.
Joguk van valótlant állítani
Balla Irma fideszes politikus meggyilkolásával a fiát, Schönstein Sándort vádolják, pedig egy szakmunkás, D. Lajos bevallotta, hogy ő követte el a tettet. D. Lajos kétszer ismerte el a tettet, majd egyszer visszavonta azt, ám a hatóság egyiket se vette figyelembe. Tocsik Márta saját büntetőügyében tett beismerő vallomását vonta vissza idegállapotára hivatkozva. A jogásznő a Fővárosi Bíróság előtt azzal magyarázta a nyomozati szakban tett beismerő vallomását, hogy a késő éjszakába nyúló rendőrségi kihallgatás során nem volt megfelelő idegállapotban. A rendőrségi kihallgatás jegyzőkönyve szerint személyesen a jogásznő készítette a szerződéseket, a bíróság előtt viszont már azt vallotta: nem ő készítette, de a szerződések tartalmáért természetesen felelősséget vállal. Tocsik hangsúlyozta: minél előbb haza akart érni, ezért a jegyzőkönyvet is elolvasás nélkül írta alá, és nem volt tisztában az abban szereplő pontos megfogalmazásokkal.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke lapunknak hangsúlyozta: egyetlen vallomásra sem lehet bűnösséget alapozni, de minden vallomást, még a visszavontat is, figyelembe vesz a bíróság, főleg abban az esetben, ha amellett több bizonyíték szól. – A vallomás-visszavonás fogalmát a büntetéseljárási jog nem ismeri, azaz egy meglévő vallomást visszavonni nem lehet, csak új, módosított vallomást lehet tenni – mondta el lapunknak Bánáti János. – Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert amiről a terhelt azt hiszi, hogy visszavonta, az valójában egy érvényes és szabályos vallomás. Ez alapján a védő felelőssége az, hogy a védence figyelmét arra irányítsa, hogy visszavont vallomás nincs. Amit a terhelt mond, az a későbbiekben bármikor felhasználható bizonyítékként, még akkor is, ha tízszer tagadja azt – mondta Bánáti, aki hozzátette: a terhelteknek teljes a védekezési szabadsága. – A jogállamokban senkit nem lehet arra kötelezni, hogy saját magát terhelje és vallomást tegyen. A gyanúsítottaknak ez alapján joguk van még ahhoz is, hogy valótlant állítsanak, azzal a feltétellel, hogy mást nem vádolhatnak meg a bűncselekményekkel – mondta az elnök, aki hozzátette: a törvény kimondja, hogy a bíró a saját meggyőződése szerint értékeli az ellentétes bizonyítékokat, és az ő döntésén múlik, hogy melyiket veszi figyelembe. Ez alapján pedig lehet ugyanannak a személynek két ellentétes vallomása is, egyszer, amikor beismeri a bűncselekmény elkövetését, és egyszer, amikor visszavonja, és mindent tagad. A bíróságnak a tárgyaláson kötelessége a régi és az új vallomást is felolvasni, ismertetni. Ekkor nyílik lehetőség arra is, hogy a „visszavont vallomást” is elfogadja a bíróság, és ítéletet alapozzon rá. A hatóság azonban általában kíváncsi arra, hogy mi az oka a két vallomás közötti különbségnek.
Gyakran hivatkoznak
befolyásolásra
– Sok évvel ezelőtt védtem egy két gyermeket nevelő fiatalasszonyt, aki azt állította, tizennyolc Tardyllal megmérgezte azt az idős asszonyt, akivel eltartási szerződést kötött – elevenített fel egy emlékezetes esetet lapunknak Bárándy György ügyvéd. – Az ügyet az elsőfokú halálos ítélet után vettem át. A védencem még a másodfokú tárgyalás alatt is azt állította, hogy a néni kakaójába azért tette a pirulákat, mert vizsgára kellett készülnie, és nem ért rá vele foglalkozni. Magára vállalta a gyilkosságot, még azt is megmondta, hogy miután az idős nővel megitatta a kakaót, az nem azonnal, hanem öt nappal később halt meg. Ez azonban nagyon gyanús volt nekem, ezért egy igazságügyi orvos szakértő barátomat is felhívtam, és a gyógyszer hatásairól érdeklődtem. Tőle tudtam meg, a 18 Tardylnak olyan rossz az íze, hogy azt senki nem inná meg még a kakaóban sem, de ha mégis, akkor azonnal elhalálozna, hiszen a szer olyan erős, hogy még egy lovat is meggyilkolna, nemhogy egy idős nőt. A védencem azonban továbbra is azt vallotta, hogy ő követte el a bűncselekményt. Tudtam, hogy hazudik, ezért kiabálni kezdtem vele: „Nem szégyelli magát?! Félre akar vezetni, a bolondját járatja velem! Tudom, hogy nem annyi Tardylt adott be! Azonnal mondja meg, mennyi nyugtatót tett a kakaóba!” Az asszony megszeppenve bevallotta, hogy másfelet, azért mondta, hogy tizennyolcat, mert az őrizet alatt ezt ajánlották a zárkatársak, és azt hitte, így jobban jár. A bírósági tárgyaláson az iratismertetéskor tett új vallomást a családanya, és kiderült, hogy az idős hölgy más szervi bajok miatt hunyt el, ezért felmentették – magyarázta Bárándy György.
A bíróság az összes bizonyíték – tanúvallomás, okirat, a bűncselekmény helyszínén talált bizonyítási eszközök – öszszességét értékeli a bizonyításkor. – A vádlottak a bíróság előtt gyakran hivatkoznak arra, hogy az előzetes fogva tartás alatt befolyásolták őket – mondta Bánáti János. Ilyenkor a terheltek azt állítják, a beismerő vallomást azért tették, mert a fogva tartás alatt az hangzott el a hatóság részéről, hogy nem tartanak előzetesben, ha beismerő vallomást teszek, vagy hamarabb kiengednek ha, beismerem a tettet. Ezt azonban a büntető jog pszichikai kényszernek tekinti, tehát szabálytalan az, ha a kihallgató ezzel kecsegteti a vádlottat, a terheltet – mondta Bánáti, aki hozzátette: ez a két leggyakrabban elhangzott indok, de a tárgyaláson a vádlottak arra is hivatkozhatnak, hogy a nyomozás során féltek, megijedtek a következményektől, hamarabb szabadulni akartak az ügyből, azért tettek beismerő vallomást. Az a kijelentés is gyakran előfordul, hogy csak a bíróság előtt hajlandók elmondani az igazat. – A nyomozó hatóság komoly kockázatot vállal azzal, ha szabálytalan módon jut bizonyítékokhoz, ugyanis az eljárási törvényben benne van, hogy ha a bizonyítékot úgy rögzítették, hogy a jogokat nem tudta valaki gyakorolni, például nem volt jelen védő, akkor az kirekeszthető a vallomások közül. Léteznek azonban szélsőséges esetek is, például amikor a kirendelt védőt faxon, hajnali egykor értesíti a rendőrség arról, hogy a védencét kihallgatják. Ha ekkor a gyanúsított vallomást tesz, azt is felhasználhatják ellene.
Pszichés nyomás
– A karácsondi gyilkosság az egyik legemlékezetesebb ügyem, mert háromszor ítélték halálra több emberen nyereségvágyból elkövetett emberölésért azt az ügyfelemet, akit végül a Legfelsőbb Bíróság felmentett – mondta Bárándy György ügyvéd. – A rendőrségen ebben az időben még vertek, illetve egyéb kényszerítő eszközöket is alkalmaztak a beismerő vallomások kicsikarására. A védencemnek éppen ezért legalább tíz vallomása volt, hol beismerte, hol tagadta a gyilkosságot. Az első hatályon kívül helyezésnél a tanács elnöke azt kérdezte a vádlottól, hogy bűnösnek érzi-e magát. Erre azt mondta, igen, mert elkövette a bűncselekményt. A tanácselnök ezután megkérdezte, hogy szed-e gyógyszert. Kiderült, hogy a tárgyalás napján is be volt nyugtatózva, és ezek hatása alatt ismerte be a tettet. Négy tanú azonban eskü alatt azt vallotta, hogy ezt a férfit látták a gyilkosság napján, megismerik a nadrágjáról. A negyedik tárgyalásnál úgy mentették fel, hogy eszembe jutott, ami addig senkinek, hogy próbálja fel a perdöntő bizonyítékot. A börtönben jó húsz kilót fogyott férfinak a térdéig sem ment fel a nadrág.
A bizonyítékok és a tromfok
Lapunk megkereste a Pest Megyei Bíróság büntetőkollégiumának vezetőjét, és a viszszavont, vagyis a módosított vallomások bírókra gyakorolt hatásáról kérdeztük.
– Ha a vádlott az eljárás során többféle tartalmú vallomást tesz – például a nyomozati szakban elismeri a bűncselekmény elkövetését, a bíróságon pedig korábbi vallomását visszavonja, és tagadja, hogy ő lenne az elkövető –, a vallomásaiban rejlő ellentmondások okait tisztázni kell – mondta lapunknak Nagyné dr. Drahos Ibolya. Hozzátette: minden esetben meg kell kérdezni a vádlottat, hogy miért tett más tartalmú vallomásokat, mi annak az oka, hogy megváltoztatta a vallomását. Megtudtuk, a vallomást csak abban az esetben nem veszi figyelembe a bíróság, ha azt nem törvényesen szerezték be a hatóságok.
Arra a felvetésre, hogy egy visszavont vallomás lehet-e olyan hatású, hogy felfüggesztik a tárgyalást, Drahos elmondta, ha a vádlott a vallomását a bíróság előtt a tárgyaláson visszavonja, önmagában még nem jelenti azt, hogy a büntetőeljárást fel kellene függeszteni. – A bíróságnak tisztáznia kell a tényállást, azaz meg kell állapítania, hogy mi történt. A bíróság mindig a vád keretei között jár el, azaz csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz – magyarázta a büntetőkollégium vezetője. A Pest Megyei Bíróság büntető- kollégiumának vezetője lapunknak elmondta: a helyi bíróságokon kisebb tárgyi súlyú ügyekben – lopás, csalás – gyakrabban fordul elő a vallomások visszavonása, de emberölési ügyekben ez nem gyakori. Inkább az ellenkezője az igaz, hogy az eljárás során, amikor már egyre több bizonyíték van arra, hogy mégis a vádlott követte el a bűncselekményt, a vádlott beismerő vallomást tesz.
A tárgyaláson – az ilyen súlyú bűncselekmények esetén – részt vesz az ügyész is, neki is több lehetősége van abban az esetben, ha netán a bizonyítási eszközök felkutatására, megvizsgálására lenne szükség például amiatt, mert a vádlott a vallomását visszavonta, vagy netán valaki más, például a tanú olyan tartalmú vallomást tett, hogy a bűncselekményt ő követte el. A bíróságnak is van lehetősége, hogy ilyen esetben az eljárást felfüggessze, és az ügyészt e feladatok elvégzése érdekében megkeresse. Ez azonban mindig gondos mérlegelést igényel – tette hozzá a Pest Megyei Bíróság büntető- kollégiumának vezetője.
origo.hu
Ez vár a magyar nyugdíjasokra 2025-ben – jó hír érkezett
