Az őssejtbeültetéssel kapcsolatos bűncselekmény érintettje az IRM Magyarország Zrt., amelynek vezető tisztségviselői között található az ismert plasztikai sebész, Seffer István, valamint Fásy Ádám televíziós producer. Lapunk úgy tudja, előbbit őrizetbe vette a rendőrség. A cég székhelye Budapesten, az Újpest rakparton található, ugyanott, ahol a több hazai ismert személyiséget is a páciensei között tudható Seffer István rendelője van. Úgy tudjuk, az ismert plasztikai sebészt tegnap gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség, vele volt ügyvédje, Zamecsnik Péter is.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt tegnap: a gyanú szerint az érintettek illegális őssejtbeültetést végeztek az ország számos pontján. Egy vidéki városban és több budapesti helyszínen.
*
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai egy amerikai, egy ukrán és két magyar állampolgárt vettek őrizetbe, éppen egy műtéthez készülődtek, amikor a rendőrök tetten érték őket. Csécsi Soma, az NNI helyettes szóvivője elmondta: a rendőrök velük szemben emberi test tiltott felhasználásának gyanúja miatt folytatnak eljárást.
Bucsek Gábor, a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztályának vezetője lapunkkal közölte, hogy munkatársai a nyomozás kezdeti szakaszában vannak, a gyanúsítottak köre ezért még bővülhet. Az elfogott két magyar, egy ukrán és az amerikai gyanúsított előzetes letartóztatásáról tegnap döntött a bíróság. Bucsek elmondta, az abortumokból készült preparátumok egy vidéki intézményben készültek. A parancsnok nem erősítette meg, hogy az intézmény Kaposváron vagy annak környékén volt. Bucsek tájékoztatása szerint az őssejtkezelések számát egyelőre nem tudják, de vélhetőleg százas nagyságrendben történtek. Felderítésükben segíthetnek a házkutatásokon lefoglalt számítógépek, adathordozók. Kiemelte: a gyanúsítottaknak volt az abortumokból kinyert őssejtek tárolására szóló engedélyük, de annak kereteit jelentősen túllépték azzal, hogy kereskedelmi forgalomba hozták a preparátumokat. Bucsek Gábor lapunknak megerősítette, hogy a műtétre készülő három orvost tetten érték. Úgy tudjuk, a hírekkel ellentétben az elfogás nem egy magánklinikán, hanem az egyik nagy budapesti kórházban, tehát közintézményben történt.
Lapinformációk szerint az illegális beavatkozások egyik helyszíne a kaposvári Seffer-klinika volt. A klinika ügyvezető igazgatója, Seffer Tibor, Seffer István testvére ezt tagadta. Közölte: a klinikán nem folyik őssejtkutatás. Mint kifejtette, az intézmény egyik laboratóriumát bérelte az IRM Magyarország Zrt., amely cég egy ideig a terápiás célú őssejtgyűjtésre és -tárolásra szóló engedély birtokában foglalkozott ezzel. Az IRM engedélyét tavaly tavasszal visszavonták, azóta ez a cég sem folytat őssejtkutatást Kaposváron, és a napokban hivatalosan is felhagyott ezzel a tevékenységgel. Seffer Tibor hangsúlyozta: a klinika és az IRM két különböző cég. A klinikán plasztikai sebészet folyik, és annak dolgozói be sem tehették a lábukat a bérelt laboratóriumba, amelynek szabályos működését a tisztiorvosi szolgálat több tucatszor ellenőrizte. Az őssejt elvileg a szervezet „csodafegyvere”, egy olyan, még nem specializálódott sejt, amelyből elméletileg bármilyen emberi szövet – például szívizom – kifejlődhet. Képes a szervezetben megtapadni, és átvenni akár a hibás sejtek működését is. Kereszty Éva orvos-jogász, a szegedi egyetem docense lapunknak elmondta: az őssejtfelhasználás területén a betegek oldaláról is nagy a nyomás a gyógyítókon. Egyre többet hallani ugyanis arról, hogy például Kínában már üzemszerűen végzik ezeket a beavatkozásokat. Csakhogy Európában és Észak-Amerikában egészen másként, sokkal szigorúbban ítélik meg az újításokat. Ott a hatóságok azért nem engedélyezik ennek a terápiának a gyógyító célú alkalmazását, s azért csak néhány engedélyt adtak ki az emberen végezhető kísérletekre, mert nincs megfelelő szakirodalom és elegendő kiértékelt kutatás, amelyből következtetni lehetne arra, hogy az esetleges eredményeken kívül milyen veszélyekkel jár a beavatkozás. Az őssejtbeültetésnek ugyanis nemcsak jótékony hatásai lehetnek, hanem – az utóbbi időben megjelent információk szerint – komoly szövődményei is. Elképzelhető például, hogy nemcsak az egészséges sejteket késztetik önjavító mechanizmusokra az őssejtek, hanem „szunnyadó” daganatokat is beindíthatnak. Tehát a beültetésük esetén megeshet, hogy nagyobb a kár, mint az esetleges haszon.
Őssejt egyébként nemcsak abortumból, azaz elhalt magzatból, hanem vérből, de még zsírszövetből is nyerhető. Csakhogy a vér és a zsírszövet kis mennyiségben tartalmaz őssejtet. Az újszülöttek köldökzsinórvére ilyen szempontból már sokkal jobb, de abban is legfeljebb egy kilencéves gyermeknek elegendő mennyiség található. Az abortum ilyen szempontból kincs, hiszen egy 10-12 hetes magzatból egy felnőttnek is elegendő őssejt nyerhető. A feltételezések szerint ráadásul a befogadóban ilyen esetben nem indul el immunreakció.
Szigorú szabályai vannak, ki és hogyan juthat abortumhoz Magyarországon. Azokat ugyanis csak kutatásra lehet felhasználni, a megfelelő engedélyek és az anya írásos hozzájárulása mellett. Csak az olyan abortum használható ilyen célra, amelynél dokumentálható, hogy a terhességmegszakítás nem azért történt, hogy a magzathoz valaki kutatási célból hozzájusson. Az abortusznak egyébként jogszabályban meghatározott menetrendje van, például családvédelmi gondozóba kell menni, tanácsadáson kell részt venni, írásbeli nyilatkozatot kell tenni, a döntést pedig bizonyos idő elteltével meg kell erősíteni.
A magzatot az eltávolítás után rendszerint patológus is megvizsgálja, az eredményekből ugyanis bizonyos betegségekre lehet következtetni. Ha kutatási célra szeretnék felhasználni az abortumot, akkor ügyelni kell a megfelelő tárolására, az ugyanis könnyen bomlásnak indul, és fertőződik. Ha nem használják fel kutatási célra, akkor az veszélyes hulladéknak minősül, és a kijelölt helyre kerül ugyanúgy, mint bármely más eltávolított testrész, például láb vagy vakbél. Az egészségügyi intézmények ezeket tehetik úgynevezett temetői ládába is, amelyeket a temetőkben egy erre kijelölt helyen elásnak vagy elhamvasztanak. Szerettük volna megtudni, hogy a beültetéshez mely egészségügyi intézménytől kapták az abortumokat. Kerestük Repa Imrét, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatóját, de nem értük el. A nagyatádi kórház gazdasági igazgatója, Tóthné Csillag Gyöngyi azt mondta, nincs szerződésük a Seffer-klinikával, hogy korábban volt-e, nem tudja. Úgy tudjuk, hogy például a marcali kórház bekapcsolódott a Seffer-klinika kísérletébe, és szállítottak számukra abortumokat. A Marcaliból történő szállításnak az vetett véget – tájékoztatott a neve elhallgatását kérő informátorunk –, hogy a kisvárosban azt suttogták, szervkereskedelem folyik. Ezzel kapcsolatban a kórház szülészeti osztályvezetője, Kiss György a megyei napilapnak azt mondta: kórházukból eddig néhányan ajánlották fel terhességmegszakítás miatt abortumukat.
Megpróbáltunk utánajárni, terhelheti-e büntetőjogi felelősség azt a pácienst, aki illegális egészségügyi beavatkozásnak veti alá magát. Erre a lapunknak nyilatkozó szakemberek azt a választ adták: ha nem tudott arról, hogy illegális a tevékenység, akkor nem. Ha tudott róla, akkor igen, de akkor is más megítélés alá esik, mint azok, akik anyagi haszonszerzés céljából végeztek ilyen beavatkozást.
A tárca érdemben nem reagál. Az Egészségügyi Minisztérium nem kommentálta a történteket, mondván: folyamatban lévő ügyről van szó. Közleményükben anynyit leszögeznek: jelenleg Magyarországon nincs kiadott engedély az őssejttel végzett emberi kutatásokra. A világon sehol sem alkalmazzák terápiásan és rendszerszerűen ezt a beavatkozást, csupán kísérletek és kutatások folynak. A jogszabályok szerint hazánkban az Egészségügyi Tudományos Tanács kutatásetikai bizottsága engedélyezhet orvosbiológiai őssejtkutatást.
Vezércikk a 7. oldalon
