Gábris vitéz és hű nemesei

Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1609-ben telepítette le a hajdúkat Böszörményben. Erre emlékezve a város mától kilencnapos rendezvénysorozattal, a hajdúhéttel ünnepli históriáját.

Kilenc nap. Az amatőr traktorhúzó verseny felvonulásával ma este hat órakor kezdődik a hajdúhét. Szombaton reggel kilenckor koszorúzza meg a polgármester, Kiss Attila báró Vitézvári Simonyi József emléktábláját, továbbá lesz díjugratás, teniszverseny, futás, fotókiállítás, játszóház, népzenei együttesek találkozója. A hivatalos megnyitón, este nyolctól a Bocskai néptáncegyüttes, a Csík zenekar és Dresch Mihály várja az érdeklődőket. A kilenc nap során számos színházi előadást, koncertet, sportrendezvényt tartanak. Az augusztus 22-ig tartó hajdúhéten fellép a Republic és a KFT is.

Bocskai István szabadságharcának története ma is megdobogtatja a szíveket – az idegen uralom elleni küzdelemből a hajdúk derekasan kivették a részüket. Bocskai István, aki 1605-től 1606-os haláláig csupán egy évig ült Erdély fejedelmi székében, a böszörményi hajdúknak kiváltságokat adott, a hajdú adománylevél alapján Kálló városát adományozta nekik. Ott viszont állandó villongás volt a várban lévő németekkel. Ezért Báthory Gábor, hogy a konfliktust elkerülje, a saját birtokán telepítette le a Bocskai által kollektív nemességgel biztosított hajdúkat. A hajdúk így egy cserelevél alapján kerültek Böszörménybe, a település innentől lett Hajdúböszörmény.

Báthory Gábor politikai tehetségére jellemző, hogy a cserelevélbe belefoglalta: a böszörményi hajdúk vétel útján, ezer forint megfizetésével vették meg a kiváltságaikat. Ez hasznosnak bizonyult, amikor a Habsburgok megkérdőjelezték a hajdúk nemesi kiváltságát – eleveníti fel a város történetének e momentumát Szekeres Gyula néprajzkutató, a Hajdúsági Múzeum igazgatója. – Böszörmény mindig központi szerepet töltött be a hat hajdúváros történetében. Mint legnagyobb hajdútelepülés, a hajdúkerület igazgatási központja lett, itt épült meg a hajdúkerület székháza, amelyben a múzeumunk is helyet kapott. Ez a megye legrégibb, nem egyházi jellegű épülete. Innen szervezték meg a közigazgatási rendszert, szervezték meg a hadmozdulatokat.

A vármegye rendezése kapcsán szűnt meg a hajdúkerület. – Ám a hajdúk mindig is katonai tényezők maradtak. Az 1848–49-es szabadságharcban például a hajdúvárosok rendkívül nagy csapatokat állítottak ki, a 17. Bocskai huszárezred és az 53. Bocskai gyalogzászlóalj a legendás hajdúfőkapitány, Sillye Gábor nevéhez köthető – folytatja az ismertetést Szekeres Gyula. – A vitézhagyomány évszázadokon át öröklődött. A tradícióra jellemző, hogy itt, a regionális múzeumban, az egykori hajdúkerület székházában áll Báthory Gábor szobra, ám azt kevesen tudják, miért is nevezik őt Gábris vitéznek. Amikor ő született, nagy volt a gyermekhalandóság, a családi Bibliába nem merték beírni a gyermek teljes nevét, ám megelőlegezték, hogy a fiúból vitéz lesz.

Egy felsőbb döntésnek köszönhetően nem Hajdúböszörmény, hanem Debrecen lett a vármegye központja. – Sokáig úgy volt, a megyeközpont Böszörmény lesz, a hajdúkerület székházát is úgy bővítették, hogy alkalmas legyen vármegyeházának. Az épületet a köznyelv ma is megyeházának hívja, sokáig a képeslapokon is így szerepelt. A két város közötti kezdeti rivalizálásnak ma már nincs nyoma – teszi hozzá a Hajdúsági Múzeum igazgatója.

– Mindenesetre a megyerendszer kialakítása után a város egyfajta központi szerepet továbbra is őrzött, így kerülhetett Bocskai István szobra is Böszörménybe. Ez a fejedelem egyetlen olyan szobra az országban, amelynek talapzatán a jelenleg Bécsben őrzött Bocskai-korona megjelenik.

Hajdúböszörménynek nem csak e szobor a különlegessége. Identitás nélkül nem lehetséges harmonikus fejlődés – ezzel a mottóval augusztus 26-tól országos főépítészi konferenciát rendeznek a városban, amelyen a település szerkezete is fókuszba kerül. – Külföldön szinte jobban ismerik Böszörmény egyedülálló két beltelkes településszerkezetét, mint Magyarországon – hangsúlyozza Szekeres Gyula. – A katonáskodást és a gazdálkodást őrző városszerkezetet egyszerűen úgy lehet leírni: Böszörményben nem lehet eltévedni, mert ha egy utat talál az ember, mindig a főtérre jut. Ez azért is egyedülálló, mert a várost nem körzővel-vonalzóval tervezték meg, mint Párizst, hanem organikus fejlődés eredménye. Az idén még ideiglenes védettséget élvez a böszörményi kiskörúton belüli városrész, de hogy az örökségvédelem mit hoz a jövőre, igencsak kérdéses. A hajdúk székházának, a megye legrégebbi épületének jelenlegi állapota Magyarország szégyene. Csak hathatós állami segítséggel lehetne megőrizni az értékeinket, amelyekben a hagyományaink rejlenek.