Gasztony műemlék temploma

Az osztrák határ és Körmend közt félúton, a Rába és a 8-as számú út között fekszik az alig félezer lakosú Gasztony. A zöldellő rétek és ligeterdők övezte csinos, kanyargó utcás település bővelkedik építészeti látnivalókban, jeles történelmi személyiségekben.
Az írásban először 1269 és 1271 között felbukkant helység neve – Gosztun – személynévi eredetű. Nincs köze a francia Gastonhoz, származhat azonban az óhorvát gost/host, azaz vendég szóból is, mint számos falunév a Vendvidéken. A középkori oklevelek Gasztonyt gyakran említik együtt az egykor vele szomszédos, török időkben elpusztult Kövesszarvval: „possessio Kwessarw et Gozton” (1375) vagy „Joh. de Gozthon filius de Michaelis de Keueszorw” (1454). Ez utóbbi forrás személyeket jelöl, Gasztony katolikus temploma viszont a közeli Rábaszentmihály plébániájának fiókegyháza. A Fő utca mentén található, Sarlós Boldogasszony titulusú, szép arányú templom a műemlékjegyzék adatai szerint késő barokk stílusban épült a XVIII. század végén, oltárai, padjai és szószéke szintén korabeli munka. Az egyhajós, keletre néző szentélyű, tornyos épület előzményeiről – régészeti kutatás híján – nem tudunk, az alaprajza után ítélve akár középkori templom is állhatott a helyén. Helyi hagyomány szerint a török háborúk idejéből származó mecset maradványaiból építették. E vélekedést – régebbi útikalauzokon kívül – alighanem az táplálja, hogy a templom falában egy török (vagy arab?) feliratos kőtábla látható, és az épületben is őriznek török eredetű régi tárgyakat. Ezek az emlékek azonban egy II. József uralkodása idején (1780–1790) diplomáciai szolgálatban keleten járt gasztonyi nemes, Rákosi Boross József révén kerültek ide; az adományozó sírköve – 1789-ből – a karzat alatt található. A hajó nyugati bejárata fölé magasodó, formás sisakú harangtoronytól délre csigalépcsőn juthatunk fel a karzatra.
Szemközt a templommal fallal kerített ősfás parkban áll a Pázmándy család egykori kastélya. Tiszteletet parancsoló, remekmívű barokk díszkapun át kerülhetünk beljebb, a frissen renovált, emeletes úri lak a község polgármesteri hivatala, ma kultúrházként is szolgál. Nem volt ilyen szerencsés a Fő utca 69. szám alatti helyen egykor állt Hertelendy-kúria: az 1950-es években lebontották. Pedig nem akárkik építették, lakták, látogatták! Hertelendy Anna leánya, Sibrik Erzsébet volt Deák Ferenc édesanyja. Miután az asszony 1803. október 17-én belehalt a szülésbe, az apa eltávolította a csecsemőt Söjtörről. Idősebb Deák Ferenc öt évvel később bekövetkezett halála után egy ideig gyámja, Hertelendy György nevelte a fiút, s a kis Ferenc sokat tartózkodott a gasztonyi kastélyban. Országos nagy emberként is sűrűn meglátogatta a Rába menti faluban élő Hertelendy, Pázmándy és Széll rokonait. Vörösmarty Ilona gyámjaként Deák a költő leányát a szintén gasztonyi születésű – anyai ágon Hertelendy – Széll Kálmánhoz adta feleségül. A későbbi miniszterelnök Ignác nevű öccse, vasi alispán és államtitkár is Gasztony szülötte. Egy helyi tanító, Piller Dezső visszaemlékezését idéző internetes forrás szerint „egyik éjszaka a gasztonyi temetőből eltűnt gránit sírkövek feliratai őrizték e családok összetartozását”.