Haladékot kaptunk az IMF-hitelre

Az eredeti feltételekhez képest egy évvel később kell visszafizetnie hazánknak a Nemzetközi Valutaalap kölcsönét – tájékoztatta lapunkat tegnap a Pénzügyminisztérium. A könnyítés ellenére a hitel visszafizetésének terhe a 2010-ben megalakuló kormányé marad, bár még 2016-ra is jut majd törlesztenivaló. Hitelünk nagysága miatt a lehívott részleteket továbbra is a legmagasabb felár mellett kapjuk.

Módosította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hazánknak tavaly októberben nyújtott hitelcsomag feltételeit – tájékoztatta lapunkat tegnap a Pénzügyminisztérium. Magyarország a futamidőre és a türelmi időre egyaránt egyéves haladékot kapott a nemzetközi szervezettől, így a hitel visszafizetésének határideje a korábbi 4 év helyett 5 év lett, míg a türelmi idő 2 év 3 hónap helyett 3 év 3 hónap – közölte érdeklődésünkre Kőszegi Márk, a tárca sajtóosztályának helyettes vezetője. Mint mondta, az IMF a pénzügyi válságra a korábbiaknál rugalmasabban kíván reagálni, ezért döntött úgy, hogy egyoldalúan módosítja általános hitelfeltételeit. A könnyítés ellenére a hitel visszafizetésének terhe a következő kormány vállát nyomja majd, bár a futamidő kitolása nyomán törlesztenivalónk még 2016-ra is jut. A Bajnai-kabinetnek biztosan nem kell foglalkoznia a visszafizetéssel, hiszen azt 2012 januárjában kell megkezdenünk.
A pénzügyi tárca tegnapi tájékoztatásából az is kiderült: hitelünk nagysága miatt a lehívott részleteket továbbra is a legmagasabb felár mellett kapjuk az IMF-től, azaz hazánknak jóval több kamatot kell fizetnie, mint a többi, velünk egy időben megsegített országnak. A valutaalap hetente korrigált kamatot számít fel a felvett kölcsönök után, amit kamatfelár terhel. A felár mértéke attól függ, hogy a lehívott hitel miként aránylik a kölcsönt igénylő ország kvótájához: a kvóta 200 százalékát meghaladó lehívás esetén a pluszteher egy százalék, a kvóta 300 százaléka felett pedig két százalék. Miután hazánk már az első részlet lehívásakor kimerítette kvótája háromszorosát, az összes többi lehívásunkra a legmagasabb felár érvényes. Míg az IMF-kölcsön kamatterhe – a rendelkezésre állási díjon felül – így 4,8 százalék körül alakul, az uniós hitel kamata fix: az első két részletre 3,25 százalékot, a többire 3,62 százalékot kell fizetnünk.
Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese lapunknak tegnap arra mutatott rá, hogy az IMF–EU-kölcsönöket hazánk még így is kedvezőbb kamatok mellett tudta felvenni, mintha a piacról fedeztük volna a szükségleteinket, hiszen a pénzpiacok csak magas, a nemzetközi hitelnél jóval nagyobb kamatokkal adnak kölcsönt hazánknak. Döntően hároméves lejáratú forintkötvényeket váltottak ki a Magyarország által felvett nemzetközi hitelek, így a következő években több kötelezettségünk lesz devizában és kevesebb forintban – húzta alá Borbély, hangsúlyozva: a kölcsön felvételével kötelezettségeink devizaneme ugyan megváltozott, de ettől a törlesztés terhe összességében nem nőtt.
Azt, hogy hazánkat csak magas kamatok mellett hajlandók finanszírozni a befektetők, a múlt pénteki euróalapú államkötvény-kibocsátás is jól mutatja. Noha a kötvénykibocsátás újraindítása – még ha próbamennyiséggel is, de – pozitívumként értékelhető, a kötvények ára a tavalyi szinthez képest alaposan felkúszott. Versenytársainkhoz képest óriási a lemaradásunk: míg a magyar eurókötvényért 6,75 százalékos kamatot kell az államnak fizetnie, addig a cseh korona alapú kötvények kamata öt és fél, a lengyel zloty alapúé pedig hat százalék körül alakul. Vagyis a cseheknek és a lengyeleknek a saját valutájukban kibocsátott kötvényeik után kevesebb hozamot kell fizetniük, mint hazánknak az eurókötvényekért, amelyeknek még az árfolyamkockázatát is a magyar államnak kell átvállalnia. Mivel az eladás napján viszonylag erős volt a forint árfolyama, a hazai fizetőeszköz későbbi gyengülése jelentősen megdrágíthatja a hitelt. Azért is jóval drágább a magyar hitelfelvétel, mert az alapkamat a térségben a legmagasabb, a hozamok pedig mindig ehhez igazodnak – magyarázta lapunknak tegnap Pados Zsolt, az Equilor Zrt. állampapír-kereskedője, aki szerint a állampapírpiac normalizálódása és a még mindig magas hozamok mérséklődése lenne az igazán jó hír számunkra. Hazánk külföldi megítélését mutatja, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő ugyanarra a kockázati szintre helyezte az eurókötvényeinket, mint a forintkötvényeinket, annak ellenére, hogy az euró árfolyama sokkal stabilabb, mint a forinté, az eurózóna inflációja pedig töredéke a hazainak.