Hatvanmillió a magyar óvadékcsúcs

Hat évvel ezelőtti hatálybalépése óta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket az óvadék intézménye: a vártnál jóval kevesebben éltek azzal a lehetőséggel, hogy letéti pénz fejében szabadlábon védekezhessenek büntetőperük alatt.

Hat év, hat tény

Ötven év szünet után, 2003-tól hatályos ismét az óvadék intézménye.
·
Hat év alatt 202 óvadékot szabott ki a Fővárosi Bíróság.
·
Az összeg nagyságát nem a bűncselekmény súlya, hanem a vádlott vagyoni viszonyai határozzák meg.
·
A legkisebb befizetett összeg 200 ezer, míg
a legnagyobb 60 millió
forint volt.
·
Kulcsár Attila elfogása után az osztrák bíróság 80 millió euró (21,6 milliárd forint) óvadékot határozott meg.
·
A diósdi kettős gyilkosság miatt indult maffiaper negyven vádlottja közül hatan óvadék fejében szabadultak.

A 2003. július 1-jén bevezetett óvadékról Bárándy Péter akkori igazságügy-miniszter úgy nyilatkozott, hogy várhatóan évente több százan választják majd a fizetést szabadulásukért cserébe. A jogintézményt korábban már alkalmazták a hazai bíróságok, s ötvenéves szünet után került vissza a gyakorlatba. Az óvadék alkalmazását szinte semmi nem gátolja, majdnem az összes bűncselekményfajtánál elrendelhető. Megtagadni akkor szokták a hatóságok, ha fennáll a vádlott szökésének, elrejtőzésének a lehetősége. Vétójoga nem csak a bíróságnak van, a letétet az ügyészség is megakadályozhatja.
Hat év tapasztalatai alapján a legtöbbször Budapesten tették le az óvadékot a terheltek. A Fővárosi Bíróságon lapunkat arról tájékoztatták, hogy 2003 óta 202-en éltek a lehetőséggel. A legkisebb befizetett összeg kétszázezer, míg a legnagyobb hatvanmillió forint volt. A bíróság jellemzően kábítószerrel visszaélés, hűtlen kezelés, sikkasztás, vesztegetés, testi sértés és emberölés alapesete miatt indított eljárásokban engedélyezte az óvadékot. A közvélekedéssel ellentétben az összeg nagyságát nem a bűncselekmény súlya, hanem a vádlott személyi és vagyoni viszonyai határozzák meg.
*
A legmagasabb összegű óvadékokat sikkasztás, csempészet és emberölés bűntette miatt indult ügyekben szabták ki a Fővárosi Bíróságon, valamint annak illetékességi területén. Számos esetben előfordult már, hogy megállapították az összeget, de a terhelt azt nem tudta befizetni, ezért nem került szabadlábra. Az óvadék közvetlenül bevezetése után kedveltebb volt a vádlottak körében, az első két esztendőben százhúszan kaptak lehetőséget szabadságuk megváltására, azóta évente tizenöten-húszan élnek a lehetőséggel. Az idén eddig nyolc terhelt kapott engedélyt, és fizette be a bíróságon a megállapított összeget.
A Fővárosi Bíróság gyakorlatában eddig egyszer fordult elő, hogy a vádlott – bár lerótta a rá kiszabott óvadékot – megszökött büntetőpere elől. Ilyenkor a letétként befizetett pénz a bíróságnál, illetve a kincstárnál marad a szabályok szerint. Visszakapja pénzét a terhelt, ha a nyomozást megszüntetik ellene, vagy elhalasztják a vádemelést. Visszajár a befizetett összeg, ha a vádlottat jogerősen elítélik, s megkezdi szabadságvesztésének letöltését, illetve ha megszüntető határozattal fejezik be az eljárást ellene. A jogintézmény bevezetésének célja az volt, hogy azok a vádlottak, akik a bírósági szakaszban segítik perükben a hatósági bizonyítást, letét ellenében szabadlábon védekezhessenek. A bíróság tájékoztatása szerint az óvadék bevezetése általában segítette az eljárásokat. A Fővárosi Bíróságon hat év alatt 760 millió forint óvadékot fizettek be a terheltek, a hatóság eddig 213 millió forintot utalt vissza részükre.
A nagy port felvert ügyek közül a K&H-brókerbotrányban több vádlottnál is alkalmazták az óvadékot, sokáig Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese volt a rekorder, aki 35 millió forintot fizetett be. Az ügy főszereplője, Kulcsár Attila ausztriai elfogása után az osztrák bíróság 80 millió euróban (21,6 milliárd forintban) határozta meg a szabadlábra kerülésének árát. Kulcsárt időközben kiadták Magyarországnak. A negyven vádlott közül hatan vannak óvadékkal szabadlábon abban az ügyben, amelyben a százhalombattai olajlopásokat, és a hozzá kapcsolódó diósdi kettős gyilkosságot tárgyalja a Pest Megyei Bíróság. Legutóbb a harmadrendű terhelt B. József szabadult egy hónapja, miután befizetett tízmillió forintot.