MQ–9 Reaper (Kaszás)
Csakúgy, mint a Predatort, erősebb, nehezebb, dugattyús motor helyett gázturbinával felszerelt utódját, a Reapert is az amerikai General Atomics cég gyártja. Fegyverzete megtöbbszöröződött, immár képes negyedtonnás lézer- (GBU–12) és műholdas irányítású (GBU–38) bombák bevetésére is. Hasonlóan elődjéhez, repülése autonóm módon zajlik: a műholdas adatkapcsolat az útvonal-módosítások és más parancsok közlésére, illetve a fedélzeti szenzorok adatainak továbbítására szolgál; a földi személyzet csak fel- és leszállás közben vezeti a gépet, ezért is tévedés ezeket „távirányítású repülőgépként” aposztrofálni. A nagy hatótávolságot és őrjáratozási időt elsősorban a karcsú (nagy fesztávolságú, de kis húrhosszú) szárnyaknak köszönheti, mely a nagy teljesítményű vitorlázó repülőgépekét idézi, és azokhoz hasonlóan üveg-, illetve szénszálas műanyagból készül. (Z. G.)
*
RQ (MQ)–1 Predator
(Ragadozó)
Korunk pilóta nélküli repülőeszközeinek forradalmát úttörőként vezető típus, egyfajta repülőgép-ipari ikon, mely először a CIA, majd az amerikai légierő állományában felderítő feladatokat teljesített a kilencvenes évek közepétől a Balkán felett. Kevesen tudják róla, hogy Albániát követően egyik első bázisa Magyarországon, Taszáron volt, innen felszállva repültek vele Bosznia-Hercegovina fölött, majd ellenőrizték a koszovói háborút megelőzően a volt szerbiai tartományban zajló eseményeket. Idővel Hellfire rakétákkal szerelték fel, így a felderített célokra egyszersmind csapást is tud mérni. Nincs olyan hadszíntér, amelyik fölött ne vetették volna be az utóbbi évtizedben, legyen szó elismert akciókról Irak vagy Afganisztán felett vagy CIA-zászló alatti fedett műveletekről Pakisztánban. (Z. G.)
