Kerékvilág

Olyan a budapesti vidám parki óriáskerék, mint a magyar narancs: kicsi is, nem is szép róla a kilátás, de a miénk.
Eközben világszerte panorámakerék-építési láz van. A sort a földkerekség egyik legkedveltebb turistalátványossága nyitotta, a London Eye, és azóta a világ nagyvárosai versengenek, ki építi a legnagyobbat abból a csodából, amely utoljára a XIX. század végén örvendett ilyen népszerűségnek. Talán azért, mert illik a korszellemhez. Berlinben a világ egyik legnagyobb óriáskerekét építik meg, s a helyi TAZ újság szerint „a kerék a XXI. század tökéletes szimbóluma lesz. Teljesen felszínes… luxus, semmit sem jelképez, de ezzel együtt megtestesíti annak mámorát, hogy e semmi fölé emelkedhetünk.”
Kérdés, mennyire. A budapesti Vidám Park harmincegy méter magas szovjet szerkezete olyan kicsi, hogy a külföldi turisták gyakran csak legyintenek, és fel sem ülnek rá.
Évente több látogatót vonz a Temze-parti óriáskerék, mint a híres londoni Szent Pál-székesegyház, az indiai Tádzs Mahal mauzóleum vagy az egyiptomi gízai piramisok – jelentette a közelmúltban a brit PA hírügynökség. A London Eye-t 2000-ben avatták fel, 135 méteres magasságával ez ma Európa legnagyobb óriáskereke. Évente 3,75 millió látogató száll fel rá, miközben a Szent Pál-székesegyházat két-, a Tádzs Mahalt 2,4, a gízai piramisokat pedig hárommillió turista keresi fel.
A legnagyobb óriáskerék 165 méter magas, és Szingapúrban található, 2008 elején adták át. Dubajban, Bagdadban, Berlinben és Pekingben is óriáskerék-építésbe kezdtek, ám „a legnagyobbra” ezúttal is a kínaiak törekednek: 208 méter magasra tervezték a csodás alkalmatosságot.
Budapestnek is van óriáskereke, s nálunk nem tervezik, hogy újat építenek.
Körhinta, céllövölde, csúszda jellemezte 1820-ban a városligeti mutatványos negyedet. Kardnyelők, kötéltáncosok, erőművészek kínálata mellett nagy szenzáció volt az a rázó medence, amelyben a fémpénzekért nyúló nézelődőket gyenge árammal rázta meg a víz. 1862-ben állították fel az első óriáskereket, s azt követően sokszor átalakultak a szórakoztató eszközök; 1906-ban például ki akarták tiltani a „forgó bolondságokat”. A harmincas években a világválság elsorvasztotta a mutatványosipart, már nem volt közönsége a hullámvasútnak, sem a kecskelökésnek, 1937-ben mégis Budapesten rendezték meg a törpék világkongresszusát.
A második világháborúban katonákat szállásoltak el a területén, 1950 tavaszán Vidám Park néven állami vállalatot hoztak létre, és átszervezték a szórakoztató kultúrát: gunyoros formában mutatták be a régi világ urainak haszontalan életét. A hatvanas években már 65 játék, köztük új óriáskerék várta a látogatókat, amelynek 1962-ben kitört az egyik tengelye, s ketten kiestek a kabinból és megsérültek. A hetvenes években új lendületet kapott a szórakoztatóipar s ezzel a park: külföldről kapott játékokat, dodzsemeket, s a régi óriáskereket is felváltotta a mai 31 méter magas szerkezet.
Diák munkások engedik az érdeklődőket az óriáskerékhez, lassan fordul a szerkezet. Bár nyolcvan személy egyidejű szállítására lenne képes, csak néhányan várunk rá, hogy a kosarakba léphessünk. A csúcson sem mutat sokat a város: robogó vonat, zsúfolt felüljáró, fák s a Vidám Park területe látható. Igaz, ha nagyon kinyitja a szemét az ember, a távolban látszik a Parlament is. Bármilyen furcsa, nem tűnik alacsonynak a nyitott kabinos szerkezet, egészen más érzés, talán kellemetlenebb is itt, mint egy sokkal nagyobb óriáskeréken, ahol zárt kapszulákban utazik az ember – állapítom meg már a második kört róva. Látom, ahogyan a nyugati turisták sokszor csak legyintenek, amikor az óriáskerékhez érnek, s fel sem ülnek rá. A magyarok viszont – talán érzelmi okokból, nosztalgiából – mégis tesznek egy kört.
– Külön dossziéja van a Szovjetunióban, a jelszki foglalkoztató létesítmények gyárában készült panorámakeréknek, amelyet 1974 őszén állítottak fel a Vidám Park legmagasabb pontján – mondja Bátky Endre műszaki osztályvezető, miközben a cirill betűs tervrajzokat lapozgatja. A műszaki csoport munkatársai minden nap reggelén megjáratják az óriáskereket, s hetente beindítják az áramszünet esetén alkalmazható aggregátort is. Havonta meghúzzák a szerkezet minden csavarját, két éve a központi tengely ultrahangos vizsgálatát is elrendelték – summázza a technikai biztonságért tett erőfeszítéseket a szakember.
A forgórészek technikai leírásánál, a gépkönyv 28. oldalán kézzel utólag odaírt mondat: „A táblázatban szereplő YC2 zsír magyar megfelelője a KZS2 vagy LZS2.”
A betontámasztékokat két és fél méter mélyre alapozták, nyolcas szélerősségnél, azaz hatvan kilométeres óránkénti sebességű szélnél leállítják a forgást. Az óriáskerék most sárga színű, egy háromévente elengedhetetlen festés költsége hat-nyolc millió forintba kerül.
Bár világviszonylatban nem lehetünk büszkék az óriáskerékre, néhány éve új Guinness-rekordot állított fel az a hat fiatal, akik egy teljes hetet töltöttek a mozgó szerkezeten. Akkoriban egyikük elmesélte, hogy számára akkor következett be a holtpont, amikor az utolsó napokban leesett a telefonja a magasból. „Ez nagyon megnehezítette a versenyt, hiszen hirtelen megszakadt a kapcsolatom a külvilággal” – érzékeltette a megpróbáltatást.
A rekordállítás hivatalos dokumentumait, a versenyzőkről készült fényképeket, illetve nyilatkozataikat a Vidám Park eljuttatta a rekordok könyvének londoni központjába.
Lehet, hogy a bírák nevettek egy nagyot?