Kínai szakácsok kálváriája

Nagyszabású razziasorozatot indított a rendőrség Németországban a kínai vendéglőkben. A gyanú szerint a közvetítőirodák tömegesen csempésztek be az országba szakácsokat, akiket alkalmazóik rabszolgasorban tartanak.

Stefan Lázár
2009. 08. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezerháromszázan vesznek részt abban a rendőrségi akcióban, amely a németországi kínai vendéglők átvilágítására irányul. A sokasodó feljelentések ugyanis arra utalnak, hogy a csaknem tízezer ázsiai vendéglőben foglalkoztatott négyezer szakács közül nagyon sok a vendégmunkásokra vonatkozó feltételek megkerülésével jutott az országba.
A kínai éttermekkel eddig elsősorban a tulajdonosaiktól kizsarolt, úgynevezett védelmi pénzek miatt foglalkozott a rendőrség. Most azonban azért, mert a jelek szerint a kínai szakácsokkal valóságos rabszolga-kereskedés folyik.
Az államközi megállapodás értelmében a Kínából érkezők közül csak azok kaphatnának munkavállalási engedélyt, akik hiányszakmákban dolgoznak, és megfelelő képzettségük igazolása is feltétel. A szaktudásukat és német- vagy angolnyelv-tudásukat bizonyítani köteles kínaiak négy évet tölthetnek el német földön. Az utazási költségek, az adó és a betegbiztosítás a munkaadókat terheli. A külföldi szakmunkások ügyében illetékes hivatal (ZAV) tapasztalatai szerint azonban a szakmai tudásra vonatkozó feltételt az ügynökségek figyelmen kívül hagyják, tehát valójában illegálisan juttatnak az országba sok ázsiait.
A tapasztalatok szerint az ilyen módon érkező munkavállalók élete nagyon nehézzé válik. A közvetítésükkel foglalkozó irodák tízezer eurót követelnek tőlük, sok esetben az utazási költségeken felül. Az étterem-tulajdonosok azonnal elveszik útlevelüket, és általában ezerötszáz euró „zálogot” is, hogy magukhoz láncolják őket. A munkaidő, a feladatok, a fizetés, a szabadság nem megegyezés tárgya, ezekben a kérdésekben kizárólag a főnök dönt. A főzésen kívül a szakácsok mosogatnak, padlót sepernek, naponta általában tizenkét órán keresztül. Fizetésük jóval a német átlag alatt marad, és sokkal kevesebb, mint amennyit az előzetes megbeszéléseken ígértek nekik. A tulajdonosokkal kötött szerződés szerint kötelesek keményen dolgozni, és a megegyezés tartalmát titokban tartani. Mobiltelefont ezért csak s főnökük jelenlétében használhatnak.
Az elvett útlevelek miatt a ZAV-nak az a gyanúja, hogy azok segítségével további illegális munkásokat hoznak be az Európa Unió államaiba.
A kihasznált áldozatok közül eddig hatvan fordult ügyvédhez.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.