A Túlpartot 2003-ban alapította Fodor Miklós, Robotka Tamás és Barna Balázs. 2004 elején csatlakozott hozzájuk Molnár Katalin, s júliusban megnyerték a Misztrál fesztivál dalnokversenyét, majd az ütőhangszereken játszó W. Nagy Péter távozása után Clemente Gábor lett tagja a formációnak. Molnár Katalin építőmérnökként, Barna Balázs pedig építészmérnökként dolgozott egy épület megvalósításán, együtt utaztak, beszélgettek, Molnár Katalin elment egy próbájukra, majd az összes többire.
Molnár Katalin kamaszként klasszikus hangképzést tanult Morvai Pálmától, ám ráébredt: nem ezt és nem így szeretné énekelni, és jelentkezett az Óbudai Népzenei Iskolába, ahol Budai Ilona tanította népi éneklésre. 1998-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. A Túlpart együttes azért csak magyar költők műveiből válogat, mert szerintük annyi jó magyar költő van, és annyi jó vers, hogy egyelőre nem szorulnak rá külföldi szerzőkre – igaz, a műfordítóink is zseniálisak.
A munka általában úgy folyik, hogy Fodor Miklós hoz egy költeményt, benne születik meg a dal váza, ehhez teszi hozzá mindenki a maga szólamát, elképzelését. Többnyire az választja a verset, akinek a fejében megszületik hozzá a dallam. Fodor Miklós nagyon szereti Nagy László költészetét, mert szerinte nagyon jól feldolgozhatók a versei, főleg korai költeményei, amelyek kissé a népdalra emlékeztetnek. Sokszor felmerül a kérdés, hogy a többé-kevésbé fiatal emberek, akik ma énekelt verseket adnak elő, többnyire miért a halott költők műveit érzik aktuálisnak, számukra a legtöbbet mondónak. Miért áll meg a műfaj többnyire valahol a huszadik század hatvanas-hetvenes éveinél? Az énekesnő szerint annyira gazdag és egyelőre kimeríthetetlennek tűnő a klasszikus magyar költészet világa, hogy még nem tudnak szabadulni az olyan múlt századi költők bűvköréből, mint Nagy László, Radnóti Miklós, József Attila. De szerinte az is lehetséges, hogy a klasszikus költők alkotásaira a húsz-harminc, vagy még több évvel későbbi generáció lesz igazán fogékony. Nemes Nagy Ágnes maga írt arról a Jelenkorban, hogy József Attilát például a háború utáni fiatal nemzedék tudta elsőként igazán befogadni. Talán a mai kortárs költők közül maradandót alkotók sorsa is ez lesz.
A zenekar rendhagyó irodalomórákat is tart, bárhová elmennek, ahová hívják őket. Gyermekműsoruk is van, s amikor létrejöttéről kérdezem, azt feleli, ez természetes dolog, hisz a költők is írtak gyermekeknek, s a magyar néphagyományt, költészetet is jó mihamarabb megismertetni a kicsikkel. Molnár Katalin szerint egyre többen hallgatják, és egyre több együttes választja ezt a műfajt. Szeretnék tágítani azok körét, akik számára befogadható ez a zene, ezért is kalandoznak dzseszszes, progresszív irányba is, hogy minél többféle zenei ízlésű emberhez eljussanak a versek.
A világzenei irányzatokkal kapcsolatban a Túlpart énekese így vélekedik: „Szerintem a zenénk nem az a fajta, amire mostanában használják e kifejezést, persze ez nem egy pontosan definiált fogalom, de mi nemigen használunk keleti motívumokat. Elsősorban a magyar, ritkábban a balkáni és az ír népzenéből merítünk, s a komolyzenei hátterünk érezhető dalainkon, és ez nem áll túl közel a mai világzene fogalmához.” Mint mondja, például Vedres Csaba írt egy könyvet arról, hogy mennyire nehéz a ma zenéit kategóriákba sorolni, Molnár Katalin egyetért vele abban, hogy egy olyan megkülönböztetésnek volna értelme, amely a szórakoztató tucatterméket választaná el az egyedi művészi alkotástól.
A Túlpart együttes a nevét természetesen Nagy László leghíresebb verséből választotta. Meg is kérdeztem Molnár Katalint, hogy például mit vinne át arra a bizonyos túlsó partra. Az énekes szerint a versben a szerelem szó nemcsak egy érzelmet jelent, amely egyszerre örök és múlandó, hanem az élet szeretetét is. Zenéjükkel ezt szeretnék átadni.
origo.hu
Ferenc pápát gyászolja az ország – képeken a Szent István Bazilikában tartott szentmise
