Tovább emelkedett a jegybanknál elhelyezett egynapos betétek állománya júliusban – áll a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatok alapján készített statisztikai mérlegében. A hitelintézetek júliusban 418,2 milliárd forintot helyeztek el egynapos betétekben, melyekre a jegybanki alapkamatnál fél százalékkal kisebb kamatot kaptak. Vagyis július 28-ig kilencszázalékos éves kamattal számolhattak, azt követően pedig nyolcszázalékossal.
Az egynapos betétekben júliusban elhelyezett összeg 32 milliárd forinttal nagyobb az egy hónappal korábbinál. A kéthetes MNB-kötvények átlagállománya is bővült, a júniusi 2647,4 milliárd forintról júliusban 2907,5 forintra nőtt. Az egynapos betétek és a kéthetes kötvények gyarapodása arra utal, hogy a pénzintézeteknek egyre nagyobb fel nem használt összeg áll a rendelkezésükre. Előbbiek gyarapodása már csak azért is érdekes, mert március óta, amikor egy hónap alatt majdnem kétszeresére nőtt, folyamatosan csökkent. A közel féléves tendencia júliusban fordult meg. Csak összehasonlításképpen: tavaly augusztusban még sokkal kevesebb szabad pénzük volt a kereskedelmi bankoknak, akkor csupán 32 milliárdot helyeztek el egynapos betétekben.
A számok láttán felmerül a kérdés: vajon miért nem helyezik ki ezeket az összegeket a bankok a forráshiánytól fuldokló cégeknek. Torba Tamás gazdasági szakértő lapunkkal közölte: a vállalati hitelezés visszafogásának egyik oka az, hogy egy bankvezető sem meri felvállalni azt a kockázatot, hogy elkezdi a hitelezés élénkítését, mert attól tartanak, hogy túl nagy árat kellene fizetniük, ha kudarcot vallanának. A szakértő szerint semmi jel nem utal arra, hogy a céges hitelezés élénkült az elmúlt hónapokban, holott az állam az FHB-nak és az OTP-nek is juttatott pénzeket erre a célra. – A vállalkozások hiteleinek visszafogása azt eredményezi, hogy a magyar gazdaság még a korábban vártnál is nagyobb mértékben zsugorodik – közölte Torba Tamás.
Mint arról lapunkban már olvashattak, a vállalkozói szervezetek szintén úgy gondolják, hogy a pénzintézetek mélyítik tovább a válságot azáltal, hogy nem hajlandók forrást juttatni a borotvaélen táncoló kis- és közepes vállalkozásoknak. Emiatt a gazdaság teljesítménye tovább romlik, a cégek piacokat veszítenek, és nem utolsósorban rengeteg munkahely szűnik meg. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a cégek megszorongatása a pénzintézetekre is visszaüthet, hiszen a munkahelyek megszűnése miatt egyre többen képtelenek kigazdálkodni a hitelük törlesztőrészletét. – Az év elején a pénzintézetek még ígéretet is tettek arra a kormánynak, hogy nem hagyják elapadni a magyar gazdaság forrásait, ám úgy tűnik, hogy ezt senki nem kéri rajtuk számon – nehezményezte a napokban a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége.
Halálos lakástűz pusztított Sárszentmihályon
