Ledugózott pénzforrások

Hiába van óriási mennyiségű fel nem használt pénzük a bankoknak, azt inkább a jegybankban kamatoztatják, és alig hiteleznek belőle a cégeknek. Vállalkozói szervezetek szerint ezáltal tovább mélyítik a válságot. Az állam nem kéri rajtuk számon korábbi ígéretüket, mely szerint nem hagyják elapadni a magyar gazdaság forrásait.

Csécsi László
2009. 08. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tovább emelkedett a jegybanknál elhelyezett egynapos betétek állománya júliusban – áll a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatok alapján készített statisztikai mérlegében. A hitelintézetek júliusban 418,2 milliárd forintot helyeztek el egynapos betétekben, melyekre a jegybanki alapkamatnál fél százalékkal kisebb kamatot kaptak. Vagyis július 28-ig kilencszázalékos éves kamattal számolhattak, azt követően pedig nyolcszázalékossal.
Az egynapos betétekben júliusban elhelyezett összeg 32 milliárd forinttal nagyobb az egy hónappal korábbinál. A kéthetes MNB-kötvények átlagállománya is bővült, a júniusi 2647,4 milliárd forintról júliusban 2907,5 forintra nőtt. Az egynapos betétek és a kéthetes kötvények gyarapodása arra utal, hogy a pénzintézeteknek egyre nagyobb fel nem használt összeg áll a rendelkezésükre. Előbbiek gyarapodása már csak azért is érdekes, mert március óta, amikor egy hónap alatt majdnem kétszeresére nőtt, folyamatosan csökkent. A közel féléves tendencia júliusban fordult meg. Csak összehasonlításképpen: tavaly augusztusban még sokkal kevesebb szabad pénzük volt a kereskedelmi bankoknak, akkor csupán 32 milliárdot helyeztek el egynapos betétekben.
A számok láttán felmerül a kérdés: vajon miért nem helyezik ki ezeket az összegeket a bankok a forráshiánytól fuldokló cégeknek. Torba Tamás gazdasági szakértő lapunkkal közölte: a vállalati hitelezés visszafogásának egyik oka az, hogy egy bankvezető sem meri felvállalni azt a kockázatot, hogy elkezdi a hitelezés élénkítését, mert attól tartanak, hogy túl nagy árat kellene fizetniük, ha kudarcot vallanának. A szakértő szerint semmi jel nem utal arra, hogy a céges hitelezés élénkült az elmúlt hónapokban, holott az állam az FHB-nak és az OTP-nek is juttatott pénzeket erre a célra. – A vállalkozások hiteleinek visszafogása azt eredményezi, hogy a magyar gazdaság még a korábban vártnál is nagyobb mértékben zsugorodik – közölte Torba Tamás.
Mint arról lapunkban már olvashattak, a vállalkozói szervezetek szintén úgy gondolják, hogy a pénzintézetek mélyítik tovább a válságot azáltal, hogy nem hajlandók forrást juttatni a borotvaélen táncoló kis- és közepes vállalkozásoknak. Emiatt a gazdaság teljesítménye tovább romlik, a cégek piacokat veszítenek, és nem utolsósorban rengeteg munkahely szűnik meg. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a cégek megszorongatása a pénzintézetekre is visszaüthet, hiszen a munkahelyek megszűnése miatt egyre többen képtelenek kigazdálkodni a hitelük törlesztőrészletét. – Az év elején a pénzintézetek még ígéretet is tettek arra a kormánynak, hogy nem hagyják elapadni a magyar gazdaság forrásait, ám úgy tűnik, hogy ezt senki nem kéri rajtuk számon – nehezményezte a napokban a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.