Mégis drágítanak a bankok

A már meglévő díjak emelésével s az eddig ingyenes szolgáltatások fizetőssé tételével szeretné visszanyerni a bankok egy része azt a pénzt, amit az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozása miatt elveszít – állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. A drágítások már a napokban életbe léphetnek. A bankok ugyan ígéretet tettek rá, hogy két hónapig nem módosítják a hitelek feltételeit, de úgy látszik, a kölcsönökhöz kapcsolódó más szolgáltatásokkal mégis tovább emelik az ügyfelek terheit.

Jövő hónaptól több bank is megemeli a folyószámla-vezetés költségeit, de vannak olyan pénzintézetek is, amelyek más díjakat is magasabb árban szabnak meg – tudta meg a Világgazdaság. Sőt, néhányuk az eddig ingyenes szolgáltatásaiért is pénzt kér ezután – írja a gazdasági napilap. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó bankok általában a számlavezetési díjakat emelik, emellett az SMS-szolgáltatások, az átutalások kerülhetnek többe a jövő hónaptól. Ugyanakkor van olyan bank is, amelyik állítása szerint a közeljövőben semmit nem változtat az árain.
Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke lapunknak elmondta: a bankok valószínűleg a drágítással próbálják meg ellensúlyozni a magasabb áfa miatti kiadásaikat és a szerződésmódosítások korlátozásából származó bevételkiesésüket. Emellett az is közrejátszhat az emelésekben, hogy megnövekedett a kockázatos adósok aránya – tette hozzá az elnök. Barabás szerint ha továbbra is a jelenlegihez hasonló ütemben szaporodnak a rizikós hitelek, akkor jelzáloghitelek esetén 7-10 százalékra, míg jelzálogfedezet nélküli kölcsönök esetén 15-20 százalékra nőhet a problémásak aránya.
Török Zsolt szocialista országgyűlési képviselő tegnap a Bankszövetség épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte: ha augusztus elsejétől valóban egyszerre több bank is megemeli a számlavezetés díját, akkor a Gazdasági Versenyhivatalnak kell vizsgálatot folytatnia kartellgyanú és erőfölénnyel való visszaélés miatt.
Lénárd Mariann, a Banki Hitelek Károsultjainak Egyesülete főtitkára szerint ez a hó végi drágítás tipikus esete a kiskapuk kihasználásának. A bankok ugyanis ígéretet tettek arra a kormánynak, hogy még két hónapig nem módosítják az ügyfél kárára a hitelek és a lízingek szerződéseit. Ebben az esetben valóban nem a hiteleken változtatnak, de ezek az emelések ugyanúgy az ügyfél pénztárcáját apasztják, mintha a kölcsönszerződésben emeltek volna meg bizonyos díjakat. Lénárd Mariann úgy látja, hogy e kis költségek valójában rárakódnak a hitelek terheire.
A főtitkár szerint a forint erősödésének és a jegybanki alapkamat csökkenésének hitelekre gyakorolt kedvező hatását egyelőre nem érzik az ügyfelek, mert a bankok nem érvényesítették őket. Lénárd Mariann szerint előbb-utóbb az Európai Unió kényszeríti rá a bankokat arra, hogy az ügyfelek számára kedvező változásokat is érvényesítsék az áraikban, ha erre önszántukból nem hajlandók. A főtitkár szerint ugyanakkor még akkor is a pénzintézetek járnak jól, ha engednek valamennyit a kamatból, hiszen az elmúlt hónapokban jelentősen megemelték azokat.