Sok pénzébe kerül majd a társadalomnak, hogy a Medgyessy– Gyurcsány-kormányok majd két évig nem voltak hajlandók figyelembe venni az Európai Unió általános forgalmi adóról (áfa) szóló irányelvét. A magyar áfatörvény ugyanis uniós csatlakozásunktól, vagyis 2004. május 1-jétől 2005. december 31-ig a közösségi jogot sértő módon korlátozta a vállalkozások adó-visszaigénylési lehetőségét. Ezt az Európai Bíróság (EB) mondta ki idén áprilisban hozott ítéletében, s lényegében arra kötelezte a magyar államot, hogy adja vissza az érintetteknek a tőlük jogtalanul elvont összeget.
Lapunkat az adóhatóság arról tájékoztatta: július végéig 7,2 milliárd forintot kértek vissza a cégek. Ebből az összegből eddig 2,9 milliárd forintot utaltak át, egymilliárd forint késedelmi kamat kíséretében. A számokból jól látható tehát, hogy a Medgyessy– Gyurcsány-kormányok jogsértése az adófizetők több milliárd forintjába is kerülhet majd. Az öszszegek visszafizetése körül azonban több érdekesség is megfigyelhető.
Mindenekelőtt célszerű felidézni, mi is történt pontosan. Az uniós jogba ütköző szabály 2003-ban, a Medgyessy-kabinet idején, László Csaba pénzügyminisztersége alatt került a magyar áfatörvénybe. Ugyan 2004 elején Draskovics Tibor vette át a tárca vezetését, ám neki sem szúrt szemet a kétes rendelkezés. A Gyurcsány-kormány 2004. októberi megalakulásakor sem tűnt fel senkinek a visszás paragrafus, s Veres János 2005. áprilisi pénzügyminiszteri kinevezése után is fél év telt el, mire 2006. január elsejével hatályon kívül helyezték a passzust.
E rendelkezés lényegét kérdésünkre Szolnoki Béla, a BDO Forte Kft. adótanácsadó partnere fejtette ki. A szakember elmondta: a vállalkozások 2004 közepe és 2005 vége között a megvett áru után nem igényelhették vissza az áfát, ha az ellenértéket teljes egészében bizonyos fajtájú állami támogatásból fizették ki. Amennyiben a dotáció csak részben fedezte a vételárat, akkor forgalmi adójukat arányosítaniuk kellett. Szolnoki erre egy példát említett. A cég 2004-ben eszközöket vásárolt. A vételár nyolcvan százalékát saját pénzéből, húsz százalékot pedig az államtól kapott támogatásból állta. A szabály miatt a cég a húsz százalék után nem igényelhette vissza az áfát – mint azt az EB megállapította: az unió jogával ellentétesen.
A szakember szerint csatlakozásunkkor a kormányzat biztosan észlelte, hogy az arányosítási szabály ellentétes az EU joganyagával. – A költségvetési bevételeket és más szempontokat elemezve a kabinet arra juthatott, hogy vállalja az Európai Bíróság esetleges elmarasztaló ítéletét, s nem változtatott a rendelkezésen – vélekedett Szolnoki Béla. Az adótanácsadó kitért a mostani visszaigénylés sajátosságaira is. Furcsa megoldásnak nevezte, hogy az adóhatóság csupán a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni a cégeknek. – Ez nem túl elegáns – mondta Szolnoki –, már csak azért sem, mert az adózókra, ha késlekednek valamelyik dokumentum benyújtásával vagy adójuk megfizetésével, az alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamatot szabnak ki. A szakember azt is kifogásolhatónak tartja, hogy az arányosítási szabály miatt visszajáró pénzt csak 2009. október 20-ig kérhetik az érintettek. – Ez a túl rövid határidő nem éppen barátságos – fogalmazott Szolnoki Béla. Felhívta a figyelmet: a vállalkozások önellenőrzés keretében igényelhetik a pénzt. Mindez azonban végső soron lehetőséget teremt az APEH-nak, hogy a korábban már megvizsgált adózókat ismét ellenőrzés alá vonja. – Nem tartom kizártnak, hogy akik nagy összeget kérnek vissza, azoknál a hivatal eljárást indít majd – közölte az adótanácsadó. Végül megemlítette, hogy a visszaigénylés igen fáradságos munka. A 2004-es és 2005-ös iratok, számlák közül az akkori állami támogatásokkal kapcsolatos dokumentumokat kell előkeresniük és összerendezniük az érintetteknek, ami nem kis feladat.
Egyesek talán éppen ebben látnak fantáziát. Jogászkörökből úgy értesültünk, hogy különféle vállalkozások – főként bt.-k – leveleket küldtek szét, amelyekben azt ajánlják: csekély jutalék ellenében viszszaszerzik az APEH-tól az arányosítás miatt bent ragadt áfát. Egyes szakemberek kétkedve fogadták e leveleket, mivel közülük néhányban csak egy mobiltelefonszám olvasható, ám sem a pénz beszedésére vállalkozó cégjegyzékszáma, sem székhelye címe nincs feltüntetve.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
