Egyesült Államok
Az Egyesült Államok új módszerrel küzd a jemeni húszik ellen

Bíróságon a Tesco-sztrájk ügye. Nemrég bírósághoz fordult a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete, hogy helyezzék hatályon kívül azt a figyelmeztetést, amelyben a Tesco részesítette a május 8-i Liga-sztrájkban részt vevő dolgozóit. A szakszervezet szerint a Bajnai-csomag elleni tiltakozó akcióban minden törvényes előírást betartottak, a társaság vezetésével a sztrájk előtt egyeztettek, ennek ellenére az akcióban résztvevőkkel később meghallgatási jegyzőkönyvet készítettek. Ebben tanúk jelenlétében olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint „Mi volt a beosztása 2009. május 8-án?”, „A 14–16 óráig terjedő időszakban is végzett munkát?”, „Hol tartózkodott ebben az időszakban?”, „Miért nem végeztek munkát?” Két napra rá pedig írásbeli figyelmeztetés érkezett a dolgozókhoz, amelyben a Tesco „félrevezetésen alapulónak”, „minden alapot nélkülözőnek” minősítette a sztrájkot. Mindemellett a cég vásárlói magas szintű kiszolgálására, jó hírnevének megőrzésére hivatkozva felszólította az akcióban résztvevőket, hogy „tartózkodjon a fentihez hasonló magatartás tanúsításától, mert ellenkező esetben az következményekkel jár”. A Tesco úgy reagált, hogy nem tartja jogszerűnek a sztrájkot. Szerintük ennek ellenére a társaság nem élt a törvényi lehetőségek adta szankciókkal, hanem tájékoztatásában hívta fel a sztrájkoló munkavállalók figyelmét a lehetséges következményekre.
A Tesco számos középvezetője kereste meg lapunkat, miután a közelmúltban megjelent híradások szerint az áruházlánc úgynevezett piros pólósai megelégelték, hogy feletteseik patkányoknak nevezik őket, és úgy is bánnak velük, ezért tavaly nyáron megalakították a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetét. Az egyszerű dolgozók, eladók, pultosok, pénztárosok, árufeltöltők arról panaszkodtak, hogy a vezetők egy része durván, megalázóan, embertelenül bánik velük, túlmunkára kényszerítik őket, amit legtöbbször nem fizetnek ki.
A lapunknak megszólaló középvezetők elismerték a piros pólósok panaszainak jogosságát, ám azt mondták: ők is ugyanezektől szenvednek, és ez az oka, hogy közülük egyesek sajnos valóban minősíthetetlenül bánnak beosztottjaikkal.
– A Tescónál már a kiválasztás során arra törekednek, hogy a különböző beosztásokra olyan embereket tegyenek, akik befolyásolni tudják az alattuk levőket. Aki nem hajlandó 8 és fél óra helyett 10-12 órát dolgozni, azt három másodpercen belül kinyírják. Mindegy, hogy pénztárosról, osztályvezetőről, igazgatóról van szó – mondták a nevük elhallgatását kérő vezetők. Állításuk szerint a Tesco nem családbarát munkahely, mint ahogy azt a cég mutatja magáról, hanem arra törekednek, hogy mindenkiből a legtöbbet préseljék ki. A 8 és fél órás munkaidő sem másról szól, minthogy a félórás pihenőidőt is ledolgoztassák.
– Amikor egy igazgatónak véget ér a hivatalos munkaideje, utána jönnek csak az úgynevezett next stepek, ami a napi szintű feladatlistát jelenti. Ilyenkor ahelyett, hogy a családunkhoz sietnénk haza, megyünk még egy kört az áruházban, megnézzük, mit kellene tenni, mi a helyzet a planogrammal, azaz hogy egy adott polcrendszer úgy van-e, ahogy előírták. Ha ezt szóvá teszed, jön a lelki terror, hogy rosszul végzed a dolgodat, nem lehet rád számítani, inkább menj el. Nem adnak pozitív visszajelzést, állandóan csak a negatívumokat hangsúlyozzák, amivel kicsinálják az embert. Többen megbetegedtek fizikailag vagy mentálisan – mondták a vezetők. Kiemelték, hogy nem teljesítményösztönző, sőt mindenképpen kudarcot kódol a Tesco minősítő rendszere is. Eszerint minden munkatársat a legrosszabb piros, a kevésbé rossz sárga, a jó zöld, illetve a legjobb kék színnel értékelnek. Ezeket azonban statisztika alapján határozzák meg, azaz egyeseknek mindenképpen ki kell osztani a piros minősítést, akárhogy dolgozott is.
A Tesco középvezetőinek tapasztalata szerint a lefelé taposás, a préshangulat oka a szándékosan előidézett létszámhiány. – Ez egy módszer. A négyzetmétertől függően például kinyit egy áruház háromszáz fővel: ennyien tudják elvégezni az elvárt munkát. A háromszáz főt azonban másfél-két év alatt lecsökkentik legalább a felére, miközben ugyanannyi feladat marad. A Tesco mindeközben óriási állami támogatást kap arra, hogy munkahelyeket hozzon létre. Ezzel szemben végül elbocsátásokat hajt végre, mondván, hogy egyszerűsíti a folyamatokat, ami nem igaz. Emiatt alakul ki végül az a helyzet, hogy sem a dolgozónak, sem az osztályvezetőnek, sem az igazgatónak nem fér bele az idejébe a rá szabott feladat elvégzése – mondta az egyik vezető.
A másik szerint a vásárlók ezért panaszkodnak arra, hogy az áruházakban nem tudnak senkit megszólítani, mivel van olyan nap, napszak, amikor az adott területen nincsen bent a szükséges dolgozó, osztályvezető. Ilyenkor más területekről mennek át alkalmazottak, hogy a feladatokat elvégezzék, erősítsék az adott osztályt. A kevés munkatárs miatt például a kasszáknál teljesíthetetlen elvárás, hogy ne legyenek hosszú sorok. A Tescónál ezért mindenkinek tudnia kell a kasszát kezelni, a hentesnek, a zöldségesnek, a ruházatisnak egyaránt. Persze ilyenkor az ő területe, az ő next stepje máris csúszik, amiért az osztályvezetőtől vagy az igazgatótól kap elmarasztalást. Ők viszont ugyanettől félnek. A létszámhiány miatt igazgatói területeket is összevonnak, például egy szárazáruért felelőt egy non-fooddal. Ahhoz, hogy az emberek elvégezzék a kiszabott munkát, nincs más választás, mint a túlóra. Ilyenkor sok vezető valóban megpróbálja lejjebb tolni a feladatokat, jobb esetben pedig maga is beáll, hogy segítsen.
– Pár év után már senki nem gondol arra, hogy a munkaidő után hazamenjen, megszokod, hogy akár tizenhat órát is dolgozol. A túlórákat a középvezetői szinten a legtöbb esetben nem fizetik ki, erre inkább számíthat egy piros pólós. A vezetőség arra hivatkozik, hogy a túlórákat csak a bérköltség szintjéig tudják állni. De az összes folyamat a bérköltségek csökkentéséről szól, noha a hivatalos adatok szerint a Tescónak hatszázmilliárdos éves forgalma van. A jelenléti íveken persze minden stimmel, amit a piramisrendszer meghatároz a munkaidővel kapcsolatban. A valóságban viszont lehet, hogy tényleg elküldted a dolgozót a félórás pihenőidőre, de előbb vissza kellett hívnod, mert a létszámhiány miatt szétcsúszott valamelyik osztály – mondták a Tesco középvezetői.
– Az áruházakban jellemzően a kezdő létszámmal folyik a munka. Előfordulhat, hogy a fluktuáció miatt időszakosan lecsökken a létszám, de ez sosem több tíz százaléknál – közölte megkeresésünkre Hackl Mónika. A Tesco szóvivője szerint nem jellemző a túlórák esete, ami szerinte kiemelt időszakokban, szabadságolásokkor, vagy nagyobb ünnepek, például karácsony idején fordul elő. – A Tesco összesen huszonkétezer embert foglalkoztat, nyilván vannak olyan emberek, vezetők, akik habitusa valóban kívánnivalót hagy maga után. A problémákkal azonban bizalommal lehet a humán- vagy az operatív vezetőséghez fordulni, akik utánajárnak és orvosolják ezeket az egyedi, kivételes helyzeteket – mondta Hackl Mónika.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.