Nagy hiba volt az áfaemelés

Értelmetlen döntés volt az áfát 20-ról 25 százalékra emelni, a lépés ugyanis megnövelte a költségvetés kamatterheit, versenyképességünket pedig tovább rontotta – mondta lapunknak tegnap Heim Péter. Az Atticus Investments Zrt. vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az IMF nem adott volna egyéves fizetési haladékot hazánknak, akkor nagy bajban lennénk.

Alig hoz pluszbevételt az államkasszának az áfa megemelése, amely hazánk versenyképességét tovább rontja – mutatott rá tegnap lapunknak nyilatkozva Heim Péter, az Atticus Investments Zrt. vezérigazgatója. A közgazdász szerint az áfa és a jövedéki adó megemelése a jövő évben 320 milliárd forinttal növelheti a költségvetési bevételeket, ám a lépés nyomán a büdzsé kamatterhei is magasabbak lesznek, méghozzá 200-250 milliárd forinttal. Ennek oka, hogy az áfaemelés meglódítja az inflációt, emiatt viszont a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tudja csökkenteni az alapkamatot, ez pedig drágán tartja az államadósságunk finanszírozását is. A szakember számításai szerint az adóemeléssel így mindössze százmilliárd forint körüli pluszbevételre tehet szert az állam, gyorsuló pénzromlás és romló versenyképesség mellett, vagyis az áfa megemelése értelmetlen döntés volt.
A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelünkkel kapcsolatban Heim arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a nemzetközi szervezet nem hosszabbította volna meg egy évvel a kölcsön türelmi idejét és futamidejét, akkor azt a magyar kormánynak mindenképpen kérelmeznie kellett volna, mivel 2011 januárjában nem tudtuk volna elkezdeni a törlesztést. Mint mondta, a visszafizetés ütemezése így is feszes lesz hazánk számára, és csak akkor tudjuk megúszni a hitelszerződés további módosítását, ha az államháztartás GDP-hez mért hiányát 2012-re két százalék alá tudjuk szorítani. Ha ezt a szintet 2012-ben nem tudjuk elérni, akkor megint újra kell tárgyalnunk az IMF-szerződést, ám korántsem biztos, hogy ebbe a szervezet bele is egyezik – fűzte hozzá a közgazdász, aki szerint mindehhez további, a GDP egy százalékának – azaz mintegy 270 milliárd forintnak – megfelelő újabb kiigazítás szükséges a büdzsében. A gazdaság növekedése 2011-ben 2-2,5 százalékra, 2012-ben pedig 3,5-4 százalékra gyorsulhat fel, s ha továbbra is fennmarad a költségvetési szigor, akkor 2014-ben elérhető a nullaszázalékos deficit, azaz az állam pontosan annyit fog költeni, mint amennyi a kiadása – tette hozzá. Heim szerint ha a következő kabinetnek nem sikerül tovább mérsékelnie a költségvetési hiányt, akkor nem tudjuk megújítani a lejáró adósságainkat, ami újabb krízishelyzethez vezethet. A közgazdász ezért kulcskérdésnek nevezte, hogy a gazdaságpolitikát és a költségvetési politikát teljesen új dimenzióba helyezze a következő kormány.
Mint ismert, múlt héten tette közzé a Pénzügyminisztérium, hogy hazánk a tavaly novemberi hitelcsomag futamidejére és türelmi idejére egyaránt egyéves haladékot kapott az IMF-től, így a kölcsönünk visszafizetési határideje a korábbi 4 év helyett 5 év lett, míg a türelmi idő 2 év 3 hónap helyett 3 év 3 hónap. A fizetést ennek értelmében 2012 januárjában kell megkezdenünk, de törlesztenivaló 2016-ra is marad. A nemzetközi szervezet hetente módosított mértékű és negyedévente fizetendő kamatot számít fel a felvett kölcsönök után, amit kamatfelár terhel. Miután hazánk már az első, tavaly novemberi részlet lehívásakor kimerítette kvótája háromszorosát, az összes többi lehívásunkra a legmagasabb, kétszázalékos felár érvényes.
A költségvetés kamatkiadásai már az áfaemelés előtt is rekordot döntöttek. Az idei első fél évben összesen 661 milliárd forintot kellett az államadósság kamataira kifizetni, egész évben pedig a pénzügyi tárca legutóbbi előrejelzése szerint 1202 milliárd forintot, a társasági adóbefizetések több mint kétszeresét kell erre a célra fordítani. A kamatteher térségi viszonylatban is kiugróan magas: míg hazánkban meghaladja a GDP 4 százalékát, addig Szlovákia kamatokra a GDP-jének 1,4, Csehország 1,1, Lengyelország pedig 2,4 százalékát fizeti ki. Az MNB kimutatása szerint lemaradásunk kétharmadát a versenytársainknál jóval nagyobb államadósság magyarázza, míg a fennmaradó egyharmadot a magasabb hozamok jelentik.