Népszerű erdélyi egyetemek

Ugrásszerűen nőtt a magyarországi jelentkezők száma az erdélyi egyetemeken. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának rektorhelyettese és Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora is a Magyarországról ékező diákok áthallgatásáról számolt be az Új Magyar Szó című bukaresti napilapnak. Bár a jelek szerint nemcsak működőképes, de vonzó is az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás, hiányosságok továbbra is vannak. A magát multikulturálisként meghatározó BBTE továbbra sem felel meg a nyelvi egyenjogúság követelményeinek. Elenyésző a magyar dékánok és tanszékvezetők száma, az intézményben nincsenek kétnyelvű feliratok, az okleveleket kizárólag román nyelven állítják ki. A kolozsvári BBTE egyébként összesen hetvenegy magyarul oktató szakon hirdetett felvételit, a legnépszerűbb az informatika szak, de népszerű a jog, a kommunikáció és a politológia is. Az alapítványi intézményként működő Sapientia egyetem marosvásárhelyi karain ugyancsak sokan választották a kommunikációt és a közkapcsolatokat.
Éles ellenállásba ütközött Romániában a tanügyminiszter azon rendelete, amely szerint szeptember elsejétől országszerte 12 ezer tanári állást kell megszüntetni. A szakszervezetek diktatórikus viselkedéssel vádolják Ecaterina Andronescu szociáldemokrata tárcavezetőt, aki beleegyezésük nélkül szólította fel a tanfelügyelőségeket az állások megszüntetésére. A miniszter állítja: a címzetes tanári állást betöltők nincsenek veszélyben, mindössze a szakképzetlen helyettesítő oktatókat építik le. A túlnyomó többségében magyarok lakta Kovászna megyében 146 állást kellene megszüntetnie a tanfelügyelőségnek, a helyi hatóságok attól tartanak, hogy a leépítések nyomán a pedagógusok tiltakozó akciókba kezdenek. Pető Csilla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője, a tanügyi szakbizottság tagja a kolozsvári Krónikának elmondta: nem tudja elképzelni, hogyan valósíthatná meg a tanfelügyelőség a leépítéseket épp most, a tanári versenyvizsgák után.