Párhuzamos közpénzköltés Pécsett

Bár jó ideje létezik az Európa kulturális fővárosa (EKF-) program lebonyolítására hivatott menedzsmentközpont Pécsett, mégis ötvenötmillió forint közpénzt kell további menedzsmentszolgáltatásra költeniük.

Pécs csaknem negyvenmilliárdból valósítja meg a 2010-es EKF-programot, amelynek keretén belül számos beruházást hajtanak végre részben a Baranya megyei önkormányzat és a Pécsi Tudományegyetem részvételével. A projektek között szerepel a koncert- és konferenciaközpont, illetve a tudásközpont mellett a nagy kiállítótér építése, megújítása, valamint a város köztereinek újjávarázsolása is. A legnagyobb munka azonban a 10,9 milliárdos költségkeretű Zsolnay kulturális negyed. Mint a napokban kiderült, a városnak e projekt keretében úgynevezett menedzsmentszolgáltatásokat is igénybe kell vennie 55 millióért: a „szolgáltatások” között szerepel például az elszámoláshoz kapcsolódó kifizetési kérelmek és az előrehaladási jelentések összeállításában történő közreműködés, illetve a megkötött szerződések előrehaladásának követése. Csakhogy szinte ugyanilyen feladatkörrel rendelkező munkatársak dolgoznak ezen a projekten a Pécs 2010 Menedzsmentközpontban is.
Egy minapi bizottsági ülésen a jobboldali Összefogás Pécsért Egyesület képviselője, az őszi időközi parlamenti választáson a Fidesz jelöltjeként induló Kővári János ezért arcpirítónak nevezte a tízmilliók kifizetését, s azt kérte Merza Péter fejlesztési igazgatótól, hogy „jobb ötlettel álljon elő”.
Merza minderre úgy reagált, hogy Kővárinak előbb tájékozódnia kellene a pécsi projektek pályázati szabályozásáról – ugyanakkor elismerte, hogy más pécsi EKF-es beruházásoknál ilyen szolgáltatást nem vettek igénybe. Az igazgató azzal védekezett, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) folytatott tárgyalások során sikerült elérniük, hogy más projekteknél a menedzserszolgáltatásokra fordítandó pénzt a kiviteli munkákra költhessék, azok ugyanis meghaladták az előzetesen tervezett keretet – a Zsolnay kulturális negyed esetében viszont bőven belül maradtak a költségkereten, ezért az NFÜ ragaszkodott a menedzsmentszolgáltatások elvégzéséhez.
A bruttó ötvenötmillió forint közpénzt tehát vélhetőleg olyan feladatokra költik, amire korábban nem volt szükség. Ráadásul mindössze valamiféle minőségbiztosítási szerepe lesz csupán a közbeszerzésen majdan nyertes cégnek, miközben a Zsolnay kulturális negyed városi projektmenedzsmentjének munkaköri leírása szinte szó szerint megegyezik a majdani külsős menedzsment feladatkörével.