Posztszovjet légibiznisz

Az Afganisztánban egyre szorultabb helyzetben lévő NATO, hogy légi szállítási igényeit kielégítse, olyan, homályos hátterű posztszovjet cégek szolgáltatásait is igénybe veszi, amelyek biztonsági színvonala már az ENSZ-nek sem felel meg.

Sok helikopterre lenne szüksége az észak-atlanti szövetségnek ahhoz, hogy katonái és utánpótlása szállítását Afganisztánban „légi útra terelje”, azaz csökkenthesse a rajtaütések és a gyenge úthálózat veszélyeinek kitett földi konvojok számát. Az új tagországok némelyike ugyan tud néhány helikoptert küldeni saját használatra, vagy az afgán kormányerőknek segélyként, ám ez nem hozhat áttörést. Az a tavalyi brit–francia kezdeményezés, hogy közös kasszából finanszírozzák a keleti tagok helikoptereinek javítását, a személyzet hadszíntér-specifikus kiképzését, pedig egyelőre nem mozdult el a holtpontról.
Ebben a helyzetben jelentenek óriási segítséget a NATO-nak azok a különböző posztszovjet cégek, amelyek szerződéses alapon helikoptereket és személyzetet bocsátanak a megszállók rendelkezésére. Az AP hírügynökség azonban minapi cikkében arra világít rá, hogy távolról sincs minden rendben ezekkel a „szolgáltatókkal”. Mint arra a Vertikal–T orosz légi szállítási cég NATO által bérelt Mi-8-asának júliusi katasztrófája emlékeztetett, a repülésbiztonsági normák szintje messze van a Nyugaton elvárttól. Az ENSZ egy nepáli zuhanás után a maga részéről már fel is függesztette az együttműködést a céggel, amely azzal védekezik, hogy az orosz hatóságok auditján megfelelt. Felelősök azonban nincsenek, hiszen a Pentagon, vagy az igénybe vevő tagországok nem állnak kapcsolatban a kockázatokat szemrebbenés nélkül vállaló szolgáltatókkal, azokat jutalékért dolgozó nemzetközi közvetítők útján bérelik fel.
A világszervezet esetében immár kitudódott, hogy több ilyen cégnél nemcsak a repülésbiztonsággal van gond, hanem az üzleti gyakorlattal is. Az ENSZ már dobott ki ilyen céget, mert az a megrendelés érdekében megvesztegette a világszervezet egyik alkalmazottját; egy másik esetben pedig egy orosz vállalkozás a „rossz fiúknak” szállított fegyvert Szudánban, az „annak repülünk, aki fizet” jelszó szellemében. Az sem mellékes, hogy általuk Moszkva befolyást gyakorol a NATO műveleteire.
Anders Fogh Rasmussen, a NATO új főtitkára eközben, miután az orosz NATO-nagykövettel tárgyalt, tudatta: a Grúzia ügyében meglévő nézetkülönbségeknek nem szabad beárnyékolniuk a NATO–orosz stratégiai együttműködést.