Magyarul nem szabad közterületeken megszólalni szlovák állampolgárnak, legalábbis Szlovákiában. Magyar állampolgárnak szabad, hisz a németnek is szabad németül, meg az angolnak is angolul. Így aztán kettős állampolgárnak is szabad. Milyen szerencse, hogy nem adtuk meg csallóközi honfitársainknak meg a többi magyarnak az állampolgárságot! Még kicsúfolnák az új törvényt! De persze amerikai magyar is megszólalhat magyarul. Meg is nézhetné magát a pozsonyi kormány, ha egy amerikai állampolgárt ezért megbírságolnának! Persze száz évvel ezelőtt Hviezdoslav Országh Pál szlovák költő és képviselő szólhatott anyanyelvén bármely törvényhatósági vagy községi gyűlésen, a szlovákok számától függetlenül.
De hát az a Monarchia volt; igaz, hogy Osztrák– Magyar. Szlovákia egyáltalán nem létezett, csak a jó tót atyafiak, akikkel tele volt a pesti telefonkönyv, de őket szerettük is. Még a Csehszlovák Köztársaságban, sőt Népköztársaságban is lehetett magyarul beszélni. Lehet, hogy Dubcek és Kádár is magyarul beszélt ’68-ban Komáromban (Komarno) vagy Ágcsernyőn (Czierna). Hogy az első vagy tisói Szlovákiában a pozsonyi diétán Esterházy János gróf vajon tótul, németül vagy magyarul emelte-e fel egyetlenként szavát a zsidók deportálása ellen, ezt sajnos nem tudom. De apropó! A szlovák állampolgár szászok vagy svábok beszélhetnek szászul vagy svábul? S a cigányok lovári nyelven? Ezeket a kérdéseket kellene feltenni a szlovák elnöknek, miniszterelnöknek, külügyminiszternek. Válaszolnának biztos valamit, de én az igazat is megsúgom. Azért hozták a nyelvtörvényt, hogy ha majd ősszel, a dunaszerdahelyi (Dunajska Streda) meccsen felhangzik a „Hajrá, magyarok!” legyen okuk a rendőröknek a beavatkozásra. Hacsak addig a Fradi szurkolótábora meg nem tanulja szlovákul, hogy „Abzug, Bratislava”!
Dr. Bálint Géza,
akinek egyik felmenője békési tót volt

Orbán Viktor a pilisvörösvári fórumon beszél - élő