Nem mutatkoznak a válság jelei a magyarországi bankok jövedelmezőségén: a pénzintézetek idén eddig jobb eredményt értek el, mint tavaly, hiszen a hitel- és betéti kamatok közötti különbség továbbra is igen magas – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A felügyeleti adatsorok szerint az idei első negyedévben a hazai bankok kamatbevétele elérte a 641,39 milliárd forintot, ami 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 45 százalékkal magasabb a 2007-ben rögzített értéknél. A megugró kamatbevételek a nyereséget is növelték: az idei esztendő első három hónapjában 116 milliárd forintra rúgott a pénzintézetek adózás előtti nyeresége, s ez 25 százalékkal több, mint 2008 azonos időszakában. A 116 milliárdos negyedéves nyereségből ezután a bankok mindenfajta nehézség nélkül fizették be az államkasszába az időszakra vonatkozó 107,1 millió forintos különadójukat. (A pénzintézetekre kirótt különadó kifizetése tavaly sem jelentett gondot, hiszen a 2008-as adózás előtti banki eredmény 347,18 milliárd forintot tett ki, míg a különadó nem egészen 13 milliárd forint volt.) A bankok csak minimálisan fogták vissza reklámkiadásaikat is. Míg a tavalyi első negyedévben 6,3 milliárd forint jutott marketingre, addig idén 5,4 milliárd forint akadt ugyanerre a célra.
A magas jövedelmezőség fő oka változatlanul a hitel- és a betéti kamatok közötti nagy különbség. A jegybank friss adatai szerint a hitelezés költségei továbbra is igen magasak, a teljes hiteldíjmutató (thm) több esetben eléri a 30 százalékot. Júniusban például majdnem 32 százalékos thm mellett lehetett forintalapú személyi hitelhez jutni, míg egy évvel korábban ez a mutató „mindössze” 26 százalékos volt. Nem sokkal jobb a helyzet az áruhiteleknél, ahol átlagosan 28 százalékos költséggel lehetett kölcsönt kapni. Jól meg kell gondolni egyes svájcifrank-alapú hitelek felvételét is: autóvásárlásnál majdnem 20, míg a személyi hitelnél 18 százalékos thm-mel dolgoztak a pénzintézetek júniusban.
A hazai bankok jövedelmezősége az Európai Unióban is magasnak számít. A tőkearányos nyereség tekintetében a magyarországi pénzintézetek hosszú évek óta élen állnak, amely az uniós összehasonlításban is jelentős kamatkülönbözetnek köszönhető. Ennek oka az MNB egy korábbi jelentése szerint az, hogy hazánkban alacsonyabb az árverseny, s hogy a hazai bankokat viszonylag magas költségszint jellemzi.
A banki jövedelmezőséget mutató adatsorok rácáfolnak a Bankszövetségnek a pénzintézeti szektorra vonatkozó pesszimista közléseire. Mint ismert, legutóbb Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke jelentette ki, hogy az idei év a korábbinál is nehezebb lesz, s a válság következményeivel még 2010-ben is számolniuk kell.
A bankszektor idei eredménye Felcsuti előrejelzése értelmében „plusz nulla” lehet, ami mögött jelentős szórást lehet majd tapasztalni. A legnagyobb kockázatot a Bankszövetség szerint a pénzintézeti portfólió ütemesebb romlása hordozhatja, amely nyomán a nem teljesítő hitelek jelenlegi 5-6 százalékos aránya jelentősebb mértékben is megugorhat.
A bedőlt hitelek által okozott kárt azonban úgy tűnik, máris elkezdték kompenzálni egyes pénzintézetek. Múlt héten több bank felemelte a lakossági folyószámlák díjait, de akadt olyan pénzintézet is, amelyik megszüntette az átutalási díjak maximális értékét, az eddig ingyenes szolgáltatásait díjkötelessé tette, illetve emelte a számlakivonatok díját. Az időzítés nem véletlen, hiszen augusztus elsejétől a bankok már nem változtathatják meg feltételeiket indokolás nélkül az ügyfelek számára kedvezőtlen módon, és a díjemeléseiket is részletesen meg kell indokolniuk.
Mindeközben az MNB és a pénzintézetek között folynak az egyeztetések a devizahitelezés szabályozásáról, mivel eddig még nem sikerült megállapodásra jutni a főbb elvárásokat illetően. A kereskedelmi bankok tegnapig küldhették el állásfoglalásaikat a jegybank által a hitelezésről készített önszabályozási kódexről. Az MNB javaslatait, amelyek keretek közé kívánják szorítani a bankokkal szemben támasztott követelményeket, eddig nem fogadta osztatlan siker. A bankok szerint elegendő lenne, ha saját maguk intézkedhetnének ebben a kérdésben, hiszen a nemzetközi pénzügyi válság hazai kiterjedése után is megmutatták: ha kell, képesek az önkorlátozásra.
Orbán Viktor: Magyarország pólókirályság!
