Tovább tart a bankok aranykora

Hiába beszél a Bankszövetség az eredményeik romlásáról, nem látszódnak a válság jelei a magyarországi bankok profitján, sőt: a pénzintézetek az idei első negyedévben 116 milliárd forint adózás előtti eredményt produkáltak, 25 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az EU-ban is kiugróan magas jövedelmezőség fő oka a hitel- és betéti kamatok közötti nagy különbség.

Munkatársunktól
2009. 08. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem mutatkoznak a válság jelei a magyarországi bankok jövedelmezőségén: a pénzintézetek idén eddig jobb eredményt értek el, mint tavaly, hiszen a hitel- és betéti kamatok közötti különbség továbbra is igen magas – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A felügyeleti adatsorok szerint az idei első negyedévben a hazai bankok kamatbevétele elérte a 641,39 milliárd forintot, ami 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 45 százalékkal magasabb a 2007-ben rögzített értéknél. A megugró kamatbevételek a nyereséget is növelték: az idei esztendő első három hónapjában 116 milliárd forintra rúgott a pénzintézetek adózás előtti nyeresége, s ez 25 százalékkal több, mint 2008 azonos időszakában. A 116 milliárdos negyedéves nyereségből ezután a bankok mindenfajta nehézség nélkül fizették be az államkasszába az időszakra vonatkozó 107,1 millió forintos különadójukat. (A pénzintézetekre kirótt különadó kifizetése tavaly sem jelentett gondot, hiszen a 2008-as adózás előtti banki eredmény 347,18 milliárd forintot tett ki, míg a különadó nem egészen 13 milliárd forint volt.) A bankok csak minimálisan fogták vissza reklámkiadásaikat is. Míg a tavalyi első negyedévben 6,3 milliárd forint jutott marketingre, addig idén 5,4 milliárd forint akadt ugyanerre a célra.
A magas jövedelmezőség fő oka változatlanul a hitel- és a betéti kamatok közötti nagy különbség. A jegybank friss adatai szerint a hitelezés költségei továbbra is igen magasak, a teljes hiteldíjmutató (thm) több esetben eléri a 30 százalékot. Júniusban például majdnem 32 százalékos thm mellett lehetett forintalapú személyi hitelhez jutni, míg egy évvel korábban ez a mutató „mindössze” 26 százalékos volt. Nem sokkal jobb a helyzet az áruhiteleknél, ahol átlagosan 28 százalékos költséggel lehetett kölcsönt kapni. Jól meg kell gondolni egyes svájcifrank-alapú hitelek felvételét is: autóvásárlásnál majdnem 20, míg a személyi hitelnél 18 százalékos thm-mel dolgoztak a pénzintézetek júniusban.
A hazai bankok jövedelmezősége az Európai Unióban is magasnak számít. A tőkearányos nyereség tekintetében a magyarországi pénzintézetek hosszú évek óta élen állnak, amely az uniós összehasonlításban is jelentős kamatkülönbözetnek köszönhető. Ennek oka az MNB egy korábbi jelentése szerint az, hogy hazánkban alacsonyabb az árverseny, s hogy a hazai bankokat viszonylag magas költségszint jellemzi.
A banki jövedelmezőséget mutató adatsorok rácáfolnak a Bankszövetségnek a pénzintézeti szektorra vonatkozó pesszimista közléseire. Mint ismert, legutóbb Felcsuti Péter, a Bankszövetség elnöke jelentette ki, hogy az idei év a korábbinál is nehezebb lesz, s a válság következményeivel még 2010-ben is számolniuk kell.
A bankszektor idei eredménye Felcsuti előrejelzése értelmében „plusz nulla” lehet, ami mögött jelentős szórást lehet majd tapasztalni. A legnagyobb kockázatot a Bankszövetség szerint a pénzintézeti portfólió ütemesebb romlása hordozhatja, amely nyomán a nem teljesítő hitelek jelenlegi 5-6 százalékos aránya jelentősebb mértékben is megugorhat.
A bedőlt hitelek által okozott kárt azonban úgy tűnik, máris elkezdték kompenzálni egyes pénzintézetek. Múlt héten több bank felemelte a lakossági folyószámlák díjait, de akadt olyan pénzintézet is, amelyik megszüntette az átutalási díjak maximális értékét, az eddig ingyenes szolgáltatásait díjkötelessé tette, illetve emelte a számlakivonatok díját. Az időzítés nem véletlen, hiszen augusztus elsejétől a bankok már nem változtathatják meg feltételeiket indokolás nélkül az ügyfelek számára kedvezőtlen módon, és a díjemeléseiket is részletesen meg kell indokolniuk.
Mindeközben az MNB és a pénzintézetek között folynak az egyeztetések a devizahitelezés szabályozásáról, mivel eddig még nem sikerült megállapodásra jutni a főbb elvárásokat illetően. A kereskedelmi bankok tegnapig küldhették el állásfoglalásaikat a jegybank által a hitelezésről készített önszabályozási kódexről. Az MNB javaslatait, amelyek keretek közé kívánják szorítani a bankokkal szemben támasztott követelményeket, eddig nem fogadta osztatlan siker. A bankok szerint elegendő lenne, ha saját maguk intézkedhetnének ebben a kérdésben, hiszen a nemzetközi pénzügyi válság hazai kiterjedése után is megmutatták: ha kell, képesek az önkorlátozásra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.