Újrakezdések

Püski Sándor életművére visszatekintve szerkesztőségünk körkérdést intézett értelmiségiekhez, akik osztoztak abban a „könyves sorsban”, amely oly meghatározónak bizonyult Magyarország szellemi életének elmúlt hetven esztendejében. A kérdés így szólt: Összehasonlítva a harmincas évek és a jelen Magyarországát, van-e ma is létjogosultsága annak a népi-nemzeti szellemiségnek és irodalomnak, amelyért Püski Sándor egész életében konokul dolgozott?

Saját út

Püski Sándor nagy ösztönzője volt az a meggyőződés, hogy a nemzet önismeretének és öntudatának erősítésében az irodalom alapvető szerepet vállalhat, ha kifejezi a nemzeti sorsproblémákat. Könyvkiadóként állt a népi irodalom s ezen keresztül a magyar nemzet szolgálatába. Kiadója otthona lett a legtöbb népi írónak.
Ő szervezte az 1943-as szárszói konferenciát is, ahová a nemzet sorsán és jövőjén való közös gondolkodásra hívta meg a magyar szellemi élet képviselőit. Sokat tett azért, hogy a magyar népi irodalom minden árnyalatát együtt lássa és hasznosítsa a nemzet. A magyar nemzet érdeke volt számára a fontos, nem a személyek világnézeti hovatartozása. Minden akadályt leküzdve dolgozott azért, hogy a nemzeti felelősségtudatot erősítse a magyarság minden részében.
A nemzeti önismeret mélyítése és a nemzeti értékek érvényre juttatása ma is létkérdésünk. A népi írókban Magyarország trianoni tragédiája és kétségbeejtő szociális állapota ébresztette föl a nemzeti és szociális felelősségtudatot. A demokratikus átalakulást halaszthatatlannak ítélték a magyarság megmaradása szempontjából. Legfontosabb törekvésük az új, európai mintájú nemzettudat megteremtése volt. Ez a program fogta egységbe a különféle származású, különféle műveltségű, különféle esztétikai ízlésű írókat.
A népi írók számára a nép az egész nemzetet jelentette, nem csak a parasztságot.
A nemzeti felelősségtudat megújítására, korszerűsítésére, a nemzet megerősítésére ma is nagy szükségünk lenne. A népi írókban nagyfokú nemzeti felelősségtudat élt. Meghatározó egyéniségei európai műveltségű és látókörű művészek és tudósok voltak. Szemléletükben a „két pogány közt egy hazáért” harcoló Zrínyi példája nyomán erős volt a saját út igénye. Ma is nagy szükségünk lenne önmagunk értékeinek vállalására és megbecsülésére, mielőtt teljesen jellegtelenné válunk Európában. Ma is tudatosítanunk kellene, hogy a nemzet boldogulásának előfeltétele a reális nemzeti önismeret.
A népi írók közösségi-nemzeti felelősségtől áthatott munkásságának hatása mindmáig nyilvánvaló a magyar irodalomban. A népi írók ösztönzését követik azok, akik a kisebbségi magyarság sorsát európai normákkal szembesítik. Azok is, akik a népi kultúra és a magaskultúra, valamint a magyar és európai kultúra szintézisére törekszenek ma is. Csoóri Sándor a modern költészet tapasztalatai felől fedezte fel a népi kultúra korszerű értékeit, és új egyetemesség koncepciójává fejlesztette a Németh László-i gondolatot.
Önismeret, pontos helyzettudat nélkül cselekvésképtelen az egyén és a nemzet egyaránt. Ez a meggyőződés ösztönzi őt a nemzet történelmi tudatának és jelenkori önismeretének kritikus vizsgálatára.
Nagy László, Sütő András és Nagy Gáspár művészetének is a népi írók voltak a fő erőforrásai. Kányádi Sándor költészete magasrendű esztétikai értékű nemzeti-közösségi sorskifejezés és sorsmegítélés is, miközben szembesül a mai emberlét egyetemes kérdéseivel is. A Németh László-i lélekábrázolást, társadalomrajzot és mítoszt társító regénytípus új változatai Szilágyi István immár szintén klasszikus értékű nagyregényei. A népi írók élő örökségét ma is továbbvivő alkotók egész sorát kellene még említeni a Veres Péter-énekeket író Tornai Józseftől, a bukovinai székelység sorstörténetét több műfajban is gazdagon megörökítő Tamás Menyhérttől a népi írókat esszék sorában megidéző Ágh Istvánig, az Illyés Gyulát versben is megszólító Utassy Józsefig, Vári Fábián Lászlóig. A Nagy László örökségét ma is továbbvivő fiatal költőkig és irodalomtörténészekig.
A népi irodalom legfontosabb öröksége az, hogy az irodalmat a nemzeti önismeret és történelemalakítás felelősségével gazdagította. Sokféle érték van egy nemzet irodalmában. Ezek az értékek nem ellenfelei és ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak. A népi irodalom szemléleti öröksége ma is időszerű és nélkülözhetetlen számunkra, hiszen az európai történelemnek nemzetként leszünk alakítói vagy áldozatai.