Vásárhely csigaváros szeretne lenni

Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk, hogy egy város lelassult? A helyi gazdaság fejlődésének akadozó tempójára gondolunk? Dugókról kezdünk el vizionálni, amelyek lefagyasztják az egész település vérkeringését? Vagy álomkóros polgárokról, akik zombi módjára vánszorognak az utcákon? Vagy éppen – mostanában egyre inkább – az, hogy a rohanó világ helyett a gondolkodás, tűnődés, a világgal való nyugodt eszmecsere lehetőségét választjuk?
Nyilván az utóbbira gondoltak azok, akik a Slow Food mozgalom hatására tíz évvel ezelőtt megalapították a Cittaslow kezdeményezést. Az olasz citta (város) és az angol slow (lassú) kifejezésekből összeálló elnevezést többnyire „nyugodt városnak” szokás fordítani: ez is jelzi, hogy mennyire dehonesztálóvá lett a „lassú” jelző. Jellemző az is, hogy a globalizáció ellen globális megoldásokat kínál ez az öt olasz város elindította mozgalom. Mára az egész világon elterjedt ugyanis, tizenhárom országban mintegy száz város csatlakozott a Cittaslow-hoz, amelynek jelképe a hátán házakat vivő csiga.
Kiáltványuk szerint meg kívánnak szabadulni a városok személytelenségétől és újra emberi léptékűvé szeretnék tenni az emberi együttélés alapközösségeit. Nemcsak a közlekedés, a hangzavar és a tömeg csökkentése, de a helyi sajátosságok, értékek mellett is kiállnak. A környezet megóvását szelektív hulladékgyűjtéssel, a megújuló energiaforrásokhoz fordulással és hasonló bevált módszerekkel szeretnék segíteni. Új életet lehelnek a kerékpáros és a gyalogos forgalomba, a bioélelmiszereket népszerűsítik és ellenőrzik a szennyezéseket.
A „csigavárosok” közé kíván lépni Hódmezővásárhely is, Csongrád megye második legnépesebb települése, hazánk területre második legnagyobb városa. Göbl Vilmos, a városi önkormányzat sajtószóvivője számolt be lapunknak arról, hogy a két héttel ezelőtti ezzel kapcsolatos szavazáson a képviselők egyöntetűen a Slow Citykhez való csatlakozás mellett szavaztak.
A Cittaslow nem igazán mozgalom, inkább szervezetnek nevezhetnénk. A csatlakozáshoz egy ötvenöt pontos kritériumlista legalább felének meg kell felelni. Göbl szerint Hódmezővásárhely már eddig is sok kitételnek eleget tett. A helyi egészségügyi kezdeményezések, így az Egészséges Vásárhely program, vagy a térségben nagy múltra visszatekintő kézművesség támogatása a város olyan korábbi tevékenységei, amelyek javítják a pozitív elbírálás esélyeit. Kitétel az is, hogy a csatlakozó város nem lehet nagyobb ötvenezer lakosúnál. Hódmezővásárhelyen nagyjából negyvenhétezren laknak – e tekintetben a város épphogy átcsusszan a léc alatt.
Bár a város már besorolt a lassítósávba, ettől a polgármester élete egyelőre még nem lett lazább: sorozatos próbálkozások után sem sikerült utolérnünk Lázár János urat.