A nem fizetők miatt drágítják a gázt?

A rendesen fizető fogyasztóknak kellene fizetniük az adós gázfelhasználók helyett – gyakorlatilag ez a helyzet állna elő, ha a szolgáltatóknak sikerül célt érniük a Magyar Energia Hivatalnál. Azt szeretnék, hogy költségeik között számolják el a nagyrészt lakossági fogyasztók által felhalmozott kintlevőségeik egy részét, szerintük ugyanis megszaporodott feladatuk kiadásait nem fedezi a szabott árrés.

Megnövekedett a gázszolgáltatók kintlevőségeinek mértéke az utóbbi időszakban, mivel – elsősorban – a válság megtöbbszörözte a nem fizető fogyasztók számát. Ez főként a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatásban jelent gondot, ahol minden szabályozott módon történik, ugyanakkor a piaci információk szerint valamennyi társaságnál veszteséges ez az üzletág. Különösen úgy, hogy a szolgáltatók feladatai ezen a területen megnövekedtek idén júliusban, az általuk alkalmazható árrés mértéke viszont nem változott.
Úgy tűnik, a szolgáltatók azt szeretnék elérni, hogy az egyetemes ellátásból adódó többletköltségüket – amely magában foglalja a megnövekedett kintlevőségeket is – el tudják számoltatni a gáz árában, illetve a rendszerhasználati díjakban.
*
– A kintlevőségeket nem lehet figyelembe venni a költségek elismerésénél – tájékoztatták lapunkat a Magyar Energia Hivatalnál (MEH). Azonban hozzátették, a jogszabályi kereteken belül a szolgáltatók időről időre kísérleteket tesznek, hogy a felmerülő többletköltségeiket el tudják számoltatni az árakban.
Nem elképzelhetetlen, hogy ezúttal nyitott ajtókat döngetnek, 1-2 hónapon belül ugyanis lezárul az úgynevezett „költség-felülvizsgálati eljárás”. Ennek során határozzák meg a MEH és a cégek szakértői, hogy az elkövetkezendő négyéves ciklusban hogyan változnak a rendszerhasználati díjak. Vagyis azok a tarifák, amelyek 2010 januárjában életbe lépnek, 2014-ig érvényben maradnak, s közben – hacsak rendkívüli eset nem történik – mindössze az infláció mértékével arányosan változnak.
Kutas István, a magyarországi E.ON cégek szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy az egyetemes szolgáltatás miatt adódott többletfeladatok kiadásait már nem fedezik a jelenlegi árrések. Új kötelezettség a lakossági ellátásban július óta például az ügyfélszolgálati hálózat kibővítése, illetve a védendő fogyasztók megjelenése. Az utóbbi kategóriába tartozó felhasználóknál akkor sem lehet kikapcsolni a szolgáltatást, ha már jelentős tartozást halmoztak fel. Ha tehát emiatt nő a szolgáltatók árrése, s ezen keresztül a végfelhasználói ár, akkor gyakorlatilag előáll az a helyzet, hogy a rendszeresen fizető fogyasztók állják a számlát a díjat befizetni nem tudó vagy nem akaró gázfelhasználók helyett is.
Az E.ON-szóvivő közölte, társaságuknál több 10 millió forintot tesznek ki a kintlevőségek, ám ebbe beletartozik az áram- és gázfogyasztók által felhalmozott összeg is. Hozzáfűzte, ennek mértéke folyamatosan változik, de elmondható, hogy az előző évhez képest növekedés figyelhető meg. Ebben szerepet játszott az a jogszabály is, miszerint a téli hónapokban senkinél sem lehet kikapcsolni a szolgáltatást.
– Az egyetemes szolgáltatás mindenhol veszteséges tevékenység – erősítette meg kérdésünkre Bakonyi Tibor, a Főgáz vezérigazgatója. Kifejtette, valamennyi szolgáltatónak nagy kintlevőségei vannak a lakosság gyenge fizetőképessége miatt. Ennek pedig kockázata van, aminek kezelése egyre többe kerül, s mint Bakonyi Tibor fogalmazott, a költségek elismertetése nagyon komoly harc a MEH-hel. A vezérigazgató közölte, a fővárosi társaságnak az év első 8 hónapjában több mint 7 milliárd forint kintlevősége keletkezett, ez a szám azonban 7-8 milliárd forint között mozog általában.