Alulról lógunk ki az uniós átlagból

A kormányzati közmunkaprogramok és a nyári szezonális munkák ellenére újabb mélypontra süllyedt hazánkban a foglalkoztatottak aránya, így ma már nálunk a legrosszabb a foglalkoztatási mutató az egész unióban. A tavalyi mélyponthoz képest további 4,5 százalékkal csökkent az állásban lévők száma a második negyedévben, így Málta után a legutolsó helyen állunk az uniós listán. Az Eurostat tegnap közölt adatai szerint hazánkban már csak minden második felnőttnek van hivatalosan bejelentett munkahelye, és míg az uniós átlag 1,8 százalékos visszaesést jelez a foglalkoztatottság terén, addig nálunk ennek több mint duplájával csökkent az alkalmazásban állók létszáma. Lényegében tavaly július óta mélyrepülésben van a foglalkoztatottság, és ezen az Út a munkába program sem tudott érdemben segíteni. A zuhanás ráadásul korántsem ért véget: a közmunka-lehetőségek az előttünk álló hónapokban csökkenni fognak, és a második féléves adaton szépítő nyári munkákra – főként a mezőgazdaságban és az építőiparban – sem lehet majd számítani.
Foglalkoztatásbővülés így csak akkor remélhető, ha a hazai cégek kellően jónak látják saját kilátásaikat ahhoz, hogy új állásokat hirdessenek meg, erre azonban a legtöbb konjunktúrafelmérés szerint a cégeknek csupán elenyésző része lát esélyt, sőt a vállalatok jelentős része további leépítésekkel számol a közeljövőben. A helyzetet súlyosbítja, hogy az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány keretei is kimerülőben vannak, ezért nemrég fel kellett függeszteni a foglalkoztatási válságkezelő programokra érkező pályázatok befogadását.
A legtöbb elbocsátásra a feldolgozóiparban került sor, itt 58 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint tavaly, területileg pedig az észak-magyarországi térség áll a legrosszabbul, ahol a foglalkoztatottak aránya mindössze 43 százalék. Uniós öszszehasonlításban nálunk 15 százalékkal kisebb a munkában állók aránya, mint az uniós átlag, és különösen a felnőtt férfiak esetében nagy a lemaradásunk. Míg az EU-ban a férfiak 73 százaléka dolgozik, addig nálunk 63 százalékos ez az arány. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyre több vállalkozás már csak részmunkaidőben képes foglalkoztatni alkalmazottait, soha annyi részmunkaidős nem volt hazánkban, mint a második negyedévben.
Lemaradásunk legfőbb oka az adórendszerben keresendő, erre utal, hogy a visegrádi országokban, de még Romániában, Bulgáriában és Horvátországban is sokkal magasabb a foglalkoztatási szint, mint nálunk. A legnagyobb visszaesést júliusig a balti államokon kívül Spanyolországban és hazánkban mérték, a legkisebb megrázkódtatás pedig Németország, Franciaország és Olaszország munkaerőpiacát érte, ezekben az államokban éves szinten egy százalék körüli csökkenés volt a jellemző.