Antibiotikumok a bolti mézekben

Új fejezetéhez érkezett a mézbotrány. A magyarországi boltokból származó mézekről megérkeztek lapunkhoz a legfrissebb eredmények. A vizsgálatokat végző németországi laboratórium több mézben antibiotikumot talált, pedig ilyen anyagot egyáltalán nem tartalmazhat ez az élelmiszer.

Szigorúan tilos! Állatorvosok állítják, hogy az állattenyésztésben mindennapos gyakorlat az antibiotikumok használata. Ám a termelők nemcsak megbetegedés esetén, hanem megelőzés céljából is adnak ilyen gyógyszereket az állatoknak, tápjukba belekeverve, holott e „hozamfokozó kezelés” ma már szigorúan tilos. Ugyanis nem biztos, hogy az antibiotikumok kiürülnek az állatok szervezetéből a levágásukig, ezért az emberi szervezetbe kerülhetnek. A boltokban található állati eredetű élelmiszerek alapos vizsgálata azonban már egy másik történet.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és lapunk korábbi kutakodásai során a laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a különböző magyarországi boltokban megvásárolt mézek összetétele eltér az élelmiszertörvényben meghatározottól. Az eltérésből a szakemberek arra következtettek, hogy az üvegekbe került anyag hamisítvány, de legalábbis csupán méznek látszó folyadék. Az eddigi esetekben azonban a vizsgálatok olyan anyagok meglétét mutatták ki a mézben, amelyek nem károsak az egészségre. Ezalól az úgynevezett HMF-érték jelentett kivételt, amely például a méz felmelegítésével keletkezhet a termékben. A magas HMF-értéket tartalmazó mézről Süth Miklós főállatorvos először azt állította, hogy egyértelműen rákot okozhat, majd a tisztviselő általunk nem ismert okból egyik pillanatról a másikra megmásította véleményét.
A lapunk megbízásából a brémai Applica által frissen elvégzett vizsgálatok azonban az eddigieknél riasztóbb eredményt mutatnak, amelyeket táblázatban is közlünk.
*
A laboratóriumnak elküldöttek közül a Spar-boltokban vásárolt Alba-Méz Kft., illetve a CBA saját márkás termékeként árult, ám a Klenáncz Méhészet által forgalmazott akácmézeiben egyértelműen mérgező anyagokat, antibiotikumokat mutattak ki. – A vizsgált paraméterekre és a menynyiségi meghatározás határértékére utalva a minta nem felel meg a törvényi előírásoknak – állapította meg az Applica ötből négy esetben. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint e gyógyszermaradványok nem lehetnek a mézben, az ezeket tartalmazó mézek veszélyes élelmiszernek tekintendők.
A mézekben kétféle antibiotikumot talált a laboratórium: szulfadimetoxint és trimetoprimet. Állatorvosoktól megtudtuk, hogy e két gyógyszert elsősorban sertéseknek és marháknak írják fel. Méheknek csak a méztermelési időn kívül és kizárólag megbetegedés esetén szabad adni, ennek ellenére a méhészek előszeretettel kezelik a mézelő méheket is, az úgynevezett nosema-kór megelőzése céljából. Ennek maradványait lelhette fel a laboratórium.
Az élelmiszerekben meglévő antibiotikumok az emberi szervezetben is kifejtik hatásukat.
Horváth-Sziklai Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara ügyviteli vezetője az antibiotikumok felesleges használatának következményeiről szólva elmondta, hogy amennyiben egészséges szervezetbe kerül antibiotikum, azokat a baktériumokat pusztítja el, amelyek a szervezet normál működését biztosítják. Ennek következtében gyengül a védekezőképességünk, és könnyen megfertőzhet bennünket egy-egy szezonális vírus. A másik probléma az, hogy az élelmiszereken keresztül ellenőrizetlenül fogyasztunk antibiotikumokat, ezért kíváncsiak voltunk e gyógyszerek helytelen használatának következményeire is. A szakember elmondta: a nem megfelelő antibiotikumok szedése segíti a rezisztens, vagyis az ellenálló törzsek kialakulását. Azokból a baktériumokból alakulhatnak ki ezek az új baktériumfajok, amelyek képesek felvenni a harcot az antibiotikummal. A társadalom szempontjából ez azért veszélyes, mert az érintkezés során ezeket a mutálódott fajokat átadjuk a többi embernek. De emellett azért is veszélyes a nem megfelelő antibiotikumok használata, mert mire megtalálják az igazi baktériumot, és elkezdik az új kezelést, az eredeti baktérium az idő múlásával nagyon felszaporodik. Ha a szervezetben sokáig marad egy baktérium, és a beteg nem részesül megfelelő kezelésben, akkor vérmérgezés is kialakulhat, ami jelenleg leginkább a harmadik világ országaiban fordul elő. Az antibiotikumok helyes használatával a www. aranyszabaly.hu nevű oldal behatóan foglalkozik.
Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke megerősítette lapunknak, hogy antibiotikumokat nem tartalmazhatnak a mézek, az ilyen termékeket azonnal ki kell vonni a forgalomból. Mint mondta, ez az eset a magyar mézek exportjakor nem fordulhat elő, mert kivitelkor az eladók, majd utána a vevők is laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá az egyes tételeket. Ha pedig valamelyik rossz eredményt mutatna, akkor a külföldi vásárló nem vagy sokkal olcsóbban és más, például a sütőipar céljára venné át. Állategészségügyben jártas szakértők mindehhez hozzátették, hogy abban az esetben, ha magyarországi exportban a külföldi hatóság ilyen szennyezőanyag-maradványérteket találna, akkor a kérdéses tételt megsemmisíttetné, egyúttal a gyors riasztási rendszerrel értesítené az összes uniós élelmiszer-felügyeleti hatóságot.
Külföldre tehát biztonságos körülmények között kerül a magyarországi méz, nem úgy, mint Magyarországon. Szakértőink szerint a magyar fogyasztók a multik által diktált piaci körülmények és az egyre kevésbé hatékonyan működő élelmiszer-ellenőrzési rendszer következtében kiszolgáltatottá váltak az élelmiszer-hamisítóknak, élelmiszer-mérgezőknek. Ömlik a magyar boltokba az olcsó, ám az unióban élelmiszer-biztonsági szempontból már eladhatatlan külföldi termék, ami leszorítja az árakat, ezért a magyar termelők közül is sokan nyúlnak megengedhetetlen eszközökhöz. A közpénzmilliárdokból fenntartott, Süth Miklós főállatorvos által vezetett hivatal láthatóan képtelen megállítani ezt a folyamatot, s úgy üzemeltetni a meglévő ellenőrzési rendszert, hogy elriassza a hamisítókat és a bűnözőket.