Az a vád Djurics ellen, hogy a prijedori biztonsági intervenciós egység tagjaként részt vett kétszáz bosnyák és horvát civil kivégzésében. A bosnyák erők ellenőrzése alatt álló terület felé tartó menetoszlopból állították és végezték ki a szerencsétlen férfiakat. A vádlott a megállapodással lemond a bírósági tárgyalás jogáról és a fellebbezésről is arra az ítéletre, amelyet a vádalku alapján mond majd ki a boszniai bíróság. Az eddigi bizonyítékok alapján úgy tudják, hogy maga Goran Djurics nem vett részt a kivégzésben, hanem csak biztosította a terepet, ahol a vérengzés zajlott. A bosznia-hercegovinai igazságszolgáltatók azokat állítanák bíróság el, akiket közvetlen felelősség terhel a polgári személyek lemészárlásáért.
Szerbiában is egy igen jelentős vádalkura készülnek. Miután az augusztus végi parlamenti szavazással megteremtik hozzá a törvényes alapot, a hatóságok megfeleznék a vádalkura kész Radomir Markovics volt titkosszolgálati főnök börtönbüntetését, aki cserében fényt derítene a Szlavko Csuruvija laptulajdonos, főszerkesztő elleni gyilkosságra. A tettest ugyanis azóta sem sikerült megtalálni. Az akkori vádak szerint a merényletet a titkosszolgálat követte el, ám erre nincs bizonyíték. Markovicsot egyébként 15 évre ítélték Ivan Sztambolics volt szerb elnök meggyilkolásában való közreműködéséért, a Vuk Draskovics elleni budvai merénylet segítéséért, de 40 évet kapott – szintén még nem jogerősen – az ibari főútvonalon elkövetett merényletért, amelynek négy áldozata volt (Draskovics csodával határos módon maradt életben). Ennyi az öszszevont ítélet is. Ennek legalább a felét elengednék, ha megnevezné Csuruvija gyilkosát.
Sznezsana Malovics szerb igazságügy-miniszter közben azzal a hírrel tért haza az amerikai igazságügy-minisztériumnál tett látogatásáról, hogy Washington egyértelműen jelezte beleegyezését, miszerint a hágai törvényszék által elítélt szerb állampolgárok hazájukban tölthetik le büntetésüket.
Trump szerint közeleg a tűzszünet
