Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Miközben az amerikai és izraeli tisztviselők a múlt héten még optimistán nyilatkoztak a közelgő megállapodásról, a folyamat az elmúlt napokban megrekedt. A vita középpontjában Izrael katonai kivonulásának mértéke áll a Gázai övezetből – állította egy arab diplomata és egy közvetítésben részt vevő forrás a Times of Israel szerint, írta meg az Origó.
Netanjahu nyilvánosan ragaszkodik ahhoz, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha a Hamászt teljesen eltávolítják Gázából, és megszűnik az Izraelre jelentett fenyegetés. Emellett követeli az övezetben még fogva tartott ötven izraeli túsz hazahozatalát is. A tárgyalásokban részt vevő arab diplomata szerint azonban Netanjahu csupán időhúzásra játszik:
„Olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek szerint a megállapodás közel van, de ez csak arra jó, hogy levegye magáról a politikai nyomást” – fogalmazott.
Egy másik forrás szerint az izraeli miniszterelnök tudatosan igyekszik elkerülni a megállapodást a július 27-én kezdődő knesszeti szünet előtt, amikor nehezebb lenne feloszlatni a parlamentet. A jobboldali koalíciós partnerek ugyanis csak akkor hajlandók támogatni őt, ha a háború tovább folytatódik, amíg a Hamászt teljesen meg nem semmisítik.
Trump vasárnap újságírói kérdésre elmondta: „Remélhetőleg a következő héten sikerül pontot tenni az ügy végére.”
Az elnök különmegbízottja, Steve Witkoff magas rangú katari tisztviselőkkel tárgyalt – Katar ugyanis kulcsfontosságú közvetítőként vesz részt a Hamásszal folytatott egyeztetésekben. Witkoff a sajtónak „óvatos optimizmusának” adott hangot a gázai tűzszünet és a túszalku kapcsán.
Netanjahu a múlt héten jóváhagyott egy új izraeli javaslatot, amely az izraeli hadsereg (IDF) részleges kivonulását tartalmazta volna, ám ez a tervezet nem volt elegendő a tárgyalások áttöréséhez. A terv szerint Izrael továbbra is ellenőrzése alatt tartaná a Gázai övezet mintegy harmadát, beleértve egy három kilométeres biztonsági övezetet Rafah környékén.
A Hamász elutasította az izraeli javaslatot, és úgy értelmezte: Netanjahu „humanitárius várost” akar létrehozni Dél-Gázában, ahová a teljes lakosságot beterelnék, szűrnék, majd gyakorlatilag fogva tartanák – mindezt nemzetközi tiltakozások közepette.
A Hamász ezzel szemben hajlandó lenne elfogadni egy egy kilométeres ütközőzónát, Izrael azonban továbbra is két kilométert követel, amit a közvetítők irreálisnak tartanak.
A Channel 12 izraeli televízió vasárnapi beszámolója szerint Netanjahu titokban azt ígérte pénzügyminiszterének, Bezalel Szmotricsnak, hogy a most tárgyalt 60 napos tűzszünet után újra indulnak a harcok Gázában.
A szünet után a lakosságot délen koncentráljuk, és ostrom alá vesszük Gáza északi részét
– mondta állítólag a miniszterelnök.
Ezzel próbálta meggyőzni Szmotricsot, aki a nemzetbiztonsági miniszterrel, Itamar Ben-Gvirrel együtt a koalícióból való kilépéssel fenyeget, ha véget érne a háború a Hamász fennmaradása mellett.
Mindeközben jobboldali aktivisták vasárnap több órára blokkolták a Jordániából érkező segélyszállítmányok áthaladását az Allenby határátkelőnél. Céljuk az volt, hogy a humanitárius segély felfüggesztésével nyomást gyakoroljanak a Hamászra a túszok szabadon engedésére. A biztonsági erők végül feloszlatták a blokádot, de a csoport tagjai később újra próbálkoztak Arad közelében.
A Gázai háború 2023. október 7-én robbant ki, amikor Hamász-vezetésű terroristák izraeli területre hatoltak be, mintegy 1200 embert – főként civileket – gyilkolva meg, és 251 túszt hurcolva el.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP/Angela Weiss)
Ezrek vonultak utcára.
Egy 2023 óta halogatott lépésre szánta el magát.
A külügyminiszter sokkolónak nevezte a nemzetközi politikai közösség viselkedését.
A helyzet rendkívüli.
Ezrek vonultak utcára.
Egy 2023 óta halogatott lépésre szánta el magát.
A külügyminiszter sokkolónak nevezte a nemzetközi politikai közösség viselkedését.
A helyzet rendkívüli.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ezrek vonultak utcára.
Egy 2023 óta halogatott lépésre szánta el magát.
A külügyminiszter sokkolónak nevezte a nemzetközi politikai közösség viselkedését.
A helyzet rendkívüli.
A jemeni húszik támadása súlyos környezeti károkat okozott.
Hamarosan életbe lép a változtatás.
A miniszterelnök közösségi oldalán élőben megy a közvetítés.
Menczer Tamás szerint Magyar Péter elárulta Sebestyén József ügyét.
Podcastműsorunkat ott folytatjuk, ahol a múlt héten abbahagyta Megadja Gábor, a XXI. Század Intézet kutatási igazgatója és Molnár Attila Károly eszmetörténész, professzor, egyetemi tanár.
Egy 2023 óta halogatott lépésre szánta el magát.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
