Del Potro Tandil hőse

Vélhetőleg néhány emberöltőn át – vagy éppen örökre – Roger Federer marad a világ legjobb férfi teniszezője, de ettől még tény, hogy már nem egyeduralkodója sportágának. Salakon sosem volt az, a kemény pályás US Open tegnapra virradóra befejeződött döntőjében pedig olyasvalaki akadályozta meg sorozatban hatodik amerikai diadalát, aki korábban nem győzte le őt, s Grand Slam-tornát sem nyert még soha: Juan Martin del Potro.

Az amerikai nyílt teniszbajnokságról szóló előző napi cikkünket úgy fejeztük be, hogy Roger Federer további rekordjainak taglalásával várjuk meg a férfi egyes tegnapra virradóra befejeződött döntőjét. Óvatosságunk helytállónak bizonyult, hiszen a svájci világelső, minden idők legeredményesebb versenyzője nem tudta megszerezni pályafutása tizenhatodik Grand Slam- és sorozatban hatodik US Open-trófeáját. Ebben az évben történelmet írt azzal, hogy életében először nyert Roland Garrost, majd hatodszor Wimbledont, amivel megdöntötte Pete Sampras GS-győzelmi rekordját, s ez – valamint iker kislányai születése – teljesen jogosan okozhatta motivációja, koncentrációja csökkenését.
Most Flushing Meadows-ban utóbbi feltűnően rányomta bélyegét a játékára a Juan Martin del Potro elleni, tegnapra virradóra befejeződött fináléban. Erre utal 13 kettős és 62 ki nem kényszerített hibája, az, hogy első szerváinak csak a fele sikerült, valamint hogy 22 bréklehetőségéből csupán ötöt értékesített. Húszéves argentin riválisa ugyanennyit, de 15 sanszból, ezenkívül a szerváit is jobb, kétharmados hatékonysággal bombázta, s kevesebbet hibázott. Ami pedig a leginkább feltűnő, korábban Federer számított a „fejharc” legjobbjának, azaz mindig akkor húzott jót, amikor a leginkább kellett, most viszont a második és negyedik játszma rövidítésében Del Potro volt a magabiztos, nem ő. Hiába játszott fölényben az első és a harmadik játszma során, a mindent eldöntő ötödikben gyakorlatilag leblokkolt. Jellemzően az utolsó poént is ő rontotta el egy hosszúra sikeredett fonákkal, s nem az argentin „csinálta meg”. Érdekes egyébként, hogy az idei Australian Open-döntő koreográfiája is hasonlóan alakult, akkor Rafael Nadal vesztett két sima szettet, s nyert két szorosat a svájci klasszis ellen, hogy aztán zárásként (szintén 6:2-re) átlépjen rajta.
Federer nem szépítette a teljesítményét: „Mindent megpróbáltam, de semmi sem sikerült. Elszalasztottam a lehetőséget” – mondta, miután megszakadt negyven mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozata a US Openen. Del Potro elérzékenyült a diadal pillanatában, könnyekkel küszködve nyilatkozta a bő négyórás küzdelmet követően: „Az egyik álmom volt, hogy nyerjem meg a US Opent. A másik, hogy legyek olyan, mint Roger. Az első sikerült.” Hozzátette: a másik álom beteljesedéséhez még sokat kell fejlődnie. Ez igaz, sőt, az a valószínűbb, hogy sokat, de nem eleget. Ettől még tény marad, hogy pályafutása első Grand Slam-tornáját nyerte (sőt, döntőben is most debütált), s hat vereség után először múlta felül Federert. Aki látta kettejük elődöntőjét az idei Roland Garroson, az már sejthette, hamar eljön ez a pillanat. El is jött.
Ezt a pillanatot sok százan ünnepelték Del Potro szülővárosában, Tandilban. A Buenos Airestől 350 km-re délre fekvő, százezres település teniszklubjában óriáskivetítő előtt gyűltek össze a helyiek, ott, hol a 198 centis játékos hatesztendős korában először fogott ütőt a kezébe. „Olyan ez nekünk, mintha a futballválogatott megnyerte volna a világbajnokságot!” – áradozott a hős nevelőedzője, Marcelo Gomez. Tandilból még olyan ismert teniszezők indultak el a karrier útján, mint például Guillermo Perez-Roldan vagy Juan Monaco, de nem ők, hanem Juan Martin del Potro lett a második argentin, aki diadalmaskodott a US Openen Guillermo Vilas 1977-es – még salakon aratott – sikere után. Az előd a helyszínen, az Arthur Ashe stadionban köszöntötte utódját, aki az ötödik helyre lépett előre a világranglistán, s több mint 1,8 millió dollárt kasszírozott ezzel a győzelmével. Minden szempontból megérte.
US Open, férfi egyes, döntő: Del Potro (argentin, 6.)–Federer (svájci, 1.) 3:6, 7:6 (7-5), 4:6, 7:6
(7-4), 6:2.