Lényegében elfogytak azok a pénzforrások, amelyeket a gazdasági válság miatt veszélybe kerülő munkahelyek megtartása miatt hirdetett meg a kormány. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) tájékoztatása szerint a belső forrásokból finanszírozott pályázatokkal közel 85-90 ezer állás megtartását lehetett elősegíteni. Csakhogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Munkahelyek megőrzéséért nevű programját szeptember 14-én felfüggesztették, mivel a rendelkezésre álló tízmilliárd forintos keretből kilencet már kifizettek, a beérkezett pályázati igény pedig meghaladja a megmaradt egymilliárdot. E program révén eddig 27 450 álláshely megőrzését támogatták. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány három pályázatán 7,3 milliárd forint a megállapított támogatás összege, amellyel 18 600 álláshelyet támogattak, s e programmal várhatóan már csak a korábbi, ám esetleg meghiúsuló pályázatokból visszaérkező mintegy 400 millió forint használható fel. A tárca központi programjaira rendelkezésre álló 700 millió forintból eddig csaknem kétezer munkahely megőrzését támogatták. Vagyis az összesen 16,74 milliárd forintból eddig közel 48 ezer munkahelyet támogattak közvetlenül, ami közvetve a minisztérium szerint megközelítőleg 87 ezer állás megtartását segíthette elő.
Az említett programokon túl hazai többletforrás nem áll rendelkezésre, ugyanakkor az Európai Unió által finanszírozott programokban harmincmilliárd forint még elérhető – jelezte a tárca. Ebből húszmilliárd forint a kis- és középvállalkozások (kkv), tíz pedig a nagyvállalatok támogatására használható fel. Az SZMM tájékoztatása szerint ebből eddig 96 kkv 1,9 milliárd forintos támogatást nyert el. Sokkal alacsonyabb az érdeklődés a nagyvállalatok részéről, e körből eddig alig 193 millió forintot igényeltek, ami azért furcsa, mert éppen a nagyvállalatoknál volt jellemző az elmúlt időszakban a tömeges elbocsátás.
Érdekességként jegyezhető meg, hogy a gazdasági válságtól függetlenül még tavaly meghirdetett Út a munkához nevű program útján zajló közcélú foglalkoztatás révén legalább annyian helyezkedhettek el, mint ahány munkahelyet közvetve és közvetlenül megőriztek a válság miatt kifizetett támogatásokkal. Igaz, az erre felhasznált összeg közel háromszorosan meghaladta a válságra választ adni kívánó programokban szereplő forrásokat. Bár a tárca ezt vitatja, mondván, az Út a munkához program foglalkoztatási komponensére rendelkezésre álló forrás nem háromszorosa a munkahelymegőrzést szolgáló forrásoknak, hanem azzal szinte megegyező. Továbbá – jegyezték meg – a munkahelymegőrzés célját szolgáló hazai és uniós forrásokból együttesen 150-160 ezer fő munkahelyének megőrzésére kerülhet sor, ami lényegesen magasabb szám, mint az Út a munkához programban ez évben foglalkoztatottak létszáma. A tény pedig az, hogy mint fentebb írtuk, a válságra választ adni hivatott pályázatokra kevesebb mint 17 milliárdot szántak, amivel közvetlenül 48 ezer munkahelyet támogattak. Az uniós forrásokból munkahelymegőrzésre szánt pénzből pedig eddig egyetlen fillért sem láttak a cégek.
Az Önkormányzati Minisztériumhoz tartozó közcélú foglalkoztatásra pedig mintegy 48 milliárd forint felhasználását irányozták elő. Idén eddig összesen harmincmilliárd forintot költöttek el, aminek köszönhetően júliusban több mint 91 ezren vettek részt a közcélú foglalkoztatásban. A munkaügyi központok 3,5 milliárd forintot fordíthatnak a közhasznú foglalkoztatásra, amiből várhatóan 10-15 ezer fő elhelyezkedését valósíthatják meg. A közmunkaprogramban pedig összesen 16 ezer munkanélküli számára biztosítottak öt–nyolc hónapra elhelyezkedési lehetőséget, mintegy 8,5 milliárd forintos ráfordítással.
A gazdasági válság a Munkaerő-piaci Alap (MPA) bevételeiben és kiadásaiban is éreztette hatását. Az SZMM szerint az MPA bevételei eltérő mértékben és különböző tényezők eredményeként, de évről évre folyamatosan emelkedtek. Ez a tendencia azonban idén a gazdasági válság foglalkoztatási hatásának, illetve a járulékmérték változtatásának következtében várhatóan nem folytatódik. A kiadások viszont éppen a felszámolások, illetve az elbocsátások nyomán várhatóan tovább fognak emelkedni. A bérgaranciaalap-részből – amiből a felszámolás alá került cégek dolgozóinak bérét fizetik ki – a január–augusztusi időszakban hatmilliárd forintot fizettek ki, ami az éves előirányzatot 14,3 százalékkal haladta meg.
A jelenlegi helyzetben minden intézkedésre szükség van, ami bármilyen formában segíthet a kilábalásban – közölte megkeresésünkre Fröhlich Péter, a P & Bert Group munkaerő-közvetítő cég vezetője. Mint mondta, az eddigi intézkedések azonban nem elegendők, és a támogatás lehívása még mindig túl szigorú feltételekhez van kötve. A munkanélküliek számának csökkentéséhez hathatósabb intézkedésekre van szükség. A vállalkozásoknak sürgős közterheket csökkentő és likviditást segítő intézkedésekre lenne szükségük. És mindezt anélkül, hogy ezért újabb súlyos kötelezettségeket kelljen a vállukra venni – vélte a szakértő.
Csaba László közgazdászprofesszor pedig egy szerdai rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac bővülése még akkor sem fog rövid távon bekövetkezni, ha esetleg jövő év közepén elindul a gazdasági növekedés. Általános jelenség ugyanis, hogy a munkaadók ilyenkor még nem bíznak annyira a jövőben, hogy új munkaerőt vegyenek fel, így a munkanélküliség a gazdaság bővülése ellenére is magas maradhat. Az álláshelyek bővülése a gazdasági növekedés beindulásához képest egy-másfél éves késleltetéssel következhet be.
Márpedig a GKI Gazdaságkutató Intézet előrejelzése szerint idén az év végéig tovább fog nőni a munkanélküliség. Ez összecseng az Opten Kft. céginformációs szolgáltató társaság prognózisával, miszerint további nagyszámú cégbedőlésre lehet számítani. A GKI szakértői a jövő év elejére 11 százalékos munkanélküliségi rátát valószínűsítettek.
egyesült királyság
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
