Kommunista emlékhely a kultúrpalotából

A kommunizmus és a náci Németország rémtetteit párhuzamba állító, a Varsói Felkelés Múzeumához hasonló, interaktív emlékhely kialakítását tervezi a lengyel főváros legújabb kori szimbólumaként is ismert – a helyiek által az épület sztálini érához való kötődése miatt utált – kultúrpalotában működő SocLand múzeum. A tervek szerint a jelenleg elsősorban moziként, színházként működő, szocreál stílusban épült felhőkarcoló teljes egészében a budapesti Terror Háza Múzeum mintájára készülő, új emlékhelynek lenne alárendelve.

(Varsó)

Noha a lengyel főváros legmagasabb épülete, mégis a mai napig felhőkarcolókkal akarják körbevenni, hogy ne zavarja Varsó belvárosának látképét. A Sztálin által a második világháborút követően a lengyel népnek „ajándékozott” szocialista realista stílusban épített kultúrpalota – amely inkább egy 1920–30-as években épült amerikai felhőkarcolóra emlékeztet – soha nem tartozott a népszerű építmények közé a második világháború és az 1944-es varsói felkelés alatt porig égetett lengyel fővárosiak körében. Olyannyira nem, hogy a lengyel rendszerváltás óta tulajdonképpen mostohagyermekként kezelik, szinte semmiféle felújítást, átalakítást nem végeztek az épületen. Az elhanyagoltságát jellemzi, hogy a nagy előadótermek többségében évtizedek óta nem cserélték le az ülések kárpitborítását. Az 1952 és 1955 között mintegy 3500 szovjet munkás közreműködésével felépített kultúrpalota azóta moziként, színházként, illetve néhány kulturális intézmény, múzeum székhelyeként üzemel.
A jelenleg szintén a kultúrpalotában székelő SocLand múzeum munkatársai ráadásul elhatározták, az egész épületet egy interaktív, a kommunizmus és a náci Németország rémtetteit bemutató, nagyszabású emlékhellyé alakítanák át. Erről a SocLand múzeum vezetője, Czeslaw Bielecki beszélt a lengyel állam által szervezett, egyhetes, közel 250 résztvevővel megrendezett Szolidaritás expressz elnevezésű programsorozat alkalmából. Az építészként, politikai publicistaként is dolgozó Bielecki elmondta, hogy noha a lengyelek többször tervezték már az épület lebontását, ezzel a megoldással végre új funkciót lehetne adni a lengyel rendszerváltás óta gyakorlatilag konkrét tartalom nélkül működő épületegyüttesnek. „A kiállítótermek struktúrájánál – akárcsak a háromszintes, látványdús Varsói Felkelés Múzeuma esetében is – a budapesti Terror Háza Múzeum jellegzetességeit, belsőépítészeti megoldásait vennénk alapul” – közölte Bielecki, aki azt is elmondta, az átalakítások kapcsán már felvették a kapcsolatot a magyar emlékhely munkatársaival.
A Czeslaw Bielecki által felvázolt tervek jól illeszkednek abba a deklarált lengyel diplomáciai irányvonalba, amely azt célozza, hogy a sztálini időszakban, a Szovjetunió által elkövetett rémtettek azonos megítélés alá essenek a náci Németországnak a második világháború idején a zsidókkal, illetve egyéb megszállt területek lakóival szemben elkövetett rémtetteivel. Ezt a lengyel mentalitást tükrözte az e héten kedden a lengyelországi Gdansk mellett fekvő balti-tenger-parti Westerplattén megtartott, a második világháború 70. évfordulója kapcsán megrendezett lengyel állami ünnepség. A megemlékezésen – kihasználva a nemzetközi sajtó figyelmét – mind Donald Tusk lengyel kormányfő, mind Lech Kaczynski államfő, mind Jerzy Buzek, az Európai Parlament nemrég kinevezett lengyel elnöke, Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár jelenlétében, beszédeikben markánsan aláhúzták, hogy a kommunisták bűntetteinek mindenképpen azonos megítélés alá kell kerülnie a harmadik birodalom második világháborús tevékenységével.