Külföldieknek teremtünk piacot

Megköti a magyar vállalkozások kezét az unió, amikor a fejlesztésre szánt pénzekből csak olyan cégeknek hajlandó hitelezni, amelyek nem akarják bővíteni az exportjukat, és nem váltják ki a külföldről érkező árukat itthon előállított termékekkel. A hazai cégek erősítését célzó Új Magyarország hitelprogram feltételeit is szigorították az uniós követelmények.

Külföldieknek teremt piacot a magyar régiók felzárkóztatására szánt uniós pénz. A hazai kis- és közepes vállalkozások ugyanis csak akkor kaphatnak kölcsönt az Új Magyarország hitelprogramból, ha meg sem próbálják felvenni a versenyt a nyugati társaságokkal.
A hitel feltételei között szerepel, hogy a pénz nem használható fel sem „exporttal kapcsolatos tevékenység finanszírozására”, sem „az import áruk hazai beszerzését előnyben részesítő beruházás finanszírozására”. Magyarul nem kaphatnak pénzt azok a vállalkozások, melyek olyan terméket állítanának elő, amit eddig külföldről kellett behoznunk, de azok sem, amelyek a kivitelüket fejlesztenék.
Lapunk szerette volna megtudni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véleményét a szigorú korlátozásokról, de a kérdéseinkre lapzártáig nem érkezett válasz. Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese ugyanakkor elmondta, hogy a különös feltételeket nem az ügynökség vagy a kormány találta ki, hanem azok az uniós előírásokból fakadnak.
*
Brüsszelben abból indulnak ki, hogy ha Magyarország a támogatások révén kiszorítja az importcikkeket, akkor az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának elve sérül. Az pedig szabályellenes. Aladics Sándor elmondása szerint az unió többi országa is hasonlóan korlátozza a saját gazdaságát.
Róna Péter közgazdász szerint más országokban nem veszik anynyira szigorúan az uniós előírásokat, mint nálunk, és a kormányoknak keményen fel kellett volna lépniük a hazai gazdaságot korlátozó elvek ellen. – Ha épp ezekre a célokra nem lehet hitelt kapni, akkor mire lehet? – teszi fel a kérdést Róna. – Ez a program a fejletlenebb régiók felzárkóztatására szolgál, azokéra, amelyek GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Épp ez okból a Közép-magyarországi régióban nem is lehet igénybe venni. Csakhogy amennyiben a magyar gazdaság közel hetven százalékát adó exportot és importot kizárjuk belőle, akkor nem marad semmi, amit fejleszteni lehetne – hangsúlyozta. – Elképzelhető, hogy az unió abból az elképzelésből indult ki, hogy a kölcsönt kapó vállalkozások előnyhöz jutnak azokkal a fejlettebb régióban fekvő cégekkel szemben, amelyek nem férnek hozzá az effajta finanszírozáshoz. Csakhogy a hitel jelenlegi formájában áttételesen a fejlettebb területen fekvő cégekhez is eljut, hiszen az importunkat erősíti, így piacot teremt nekik. Hasonlóan vélekedik Boros Imre közgazdász is.

Marakodnak a pénzen. Az áfabevételek egy részének közvetlenül az uniós büdzsé számára való elkülönítését szorgalmazza José Manuel Barroso – írja a Világgazdaság. Az Európai Bizottság elnöke egy lapinterjúban kifejtette: ősszel vita kezdődik a közösségi költségvetés reformjáról, és ennek során a legradikálisabb megoldásokat is napirendre tűzik. Barroso szerint az EU-büdzsé megállapításának jelenlegi módja – amikor a befizetések majdnem háromnegyed része a tagállamoktól, a gazdasági teljesítmény arányában érkezik – önző vitákat eredményez. A kormányok a közös kiadási prioritások finomítása helyett arra összpontosítanak, hogy országuk minél kevesebb befizetéssel minél többet tudjon kivenni a közösből. Brüsszelben ezért régóta szorgalmazzák azt, hogy állapítsanak meg saját, a tanács döntéseitől független forrásokat az unió finanszírozására.