Még pazarlóbbá vált a magyar állam

Fennmaradt az államháztartás torz szerkezete, sőt az alapproblémák még súlyosabbá váltak – mutatják a 2008-as zárszámadás friss adatai. Az állam 318 milliárd forinttal költött többet saját működésére, a kommunikációt végző Miniszterelnöki Hivatal például harmincmilliárddal lépte túl a keretét, míg kutatás-fejlesztésre gyakorlatilag semmi nem jutott. Az állam minden második megtermelt forintra rátette a kezét.

Még torzabbá vált az államháztartás szerkezete, s az állam még inkább rátelepült a gazdaságra tavaly – mutatják a 2008-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat adatai. A Pénzügyminisztérium által közzétett adatok szerint az államháztartás hiánya tavaly ugyan lecsökkent, ám a deficit mérséklését úgy hajtotta végre a kabinet, hogy közben az államkasza összes többi mutatója látványosan romlott. A számok ráadásul azt is megmutatják, hogy a legfontosabb területekről a kabinet úgy vont ki súlyos összegeket, hogy a szigorítást nem előzték meg a szükséges átalakítások, vagyis az elvont pénzeket később majd vissza kell pótolni. Az állam tavaly minden második megtermelt forintra rátette a kezét: az állami kiadások – a tervezett 49,8 százalékkal szemben – a GDP 50,9 százalékára rúgtak, a bevételek pedig 47,5 százalékot tettek ki, vagyis az állami újraelosztás mértéke hatalmas maradt. Az „állam saját magán kezdi a takarékoskodást” ígéret tavaly is csak a szavak szintjén valósult meg, sőt a GDP-hez mért állami működési kiadások még nőttek is 2007-hez képest. A pénzügyminisztériumi adatsor szerint saját működésére az állam a GDP 8,3 százalékát költötte, szemben a költségvetési törvényben szereplő 7,1 százalékkal, ami 318 milliárd forintos túlköltekezésnek felel meg. Tavaly csaknem valamennyi minisztérium több pénzt költött el, mint amenynyit számára a törvény előírt. Az egyik legpazarlóbban működő tárca a kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Hivatal volt, amely a számára előirányzott 121,2 milliárd forintos támogatás helyett végül harmincmilliárddal több apanázst használt fel.
Nem sikerült leszorítani a rokkantsági kiadásokat sem: míg a tervekben a 2007-es szinttel megegyező 1,7 százalék szerepelt, végül a GDP 1,8 százalékát kellett ilyen juttatásokra fordítani, jóval többet, mint térségi versenytársainknak. A nyugdíjak szintén egyre nagyobb terhet jelentenek a költségvetés számára: a 2007-es 9,8 százalék után tavaly már 10,3 százalékot, azaz 2730 milliárdot emésztettek fel a nyugdíjkiadások, s a munkanélküli-segélyekre is többet kellett költeni. Ugyanez érvényes az államadósság után fizetendő kamatokra, amelynek összege a törvényben szereplő 4 százalék helyett év végére a GDP 4,4 százalékára kúszott fel.
Kutatás-fejlesztésre ezzel szemben gyakorlatilag semmi nem jutott. Alapkutatásra a költségvetési adatok szerint a célnál jóval kevesebbet, mindössze a GDP 0,3 százalékát fordította az állam, műszaki fejlesztésre pedig semmit.